Magazin

Gyógyszerész segédlet

Vitaminpótlás - A szakmai ajánlások tükrében

Vitaminok nélkül nincs élet. A vitaminok elengedhetetlenek a sejtek normális működéséhez, ezért vitaminhiány esetén romlik a szervezet működése, tartós hiány esetén betegség alakul ki, s bár csak extrém esetben, de a vitaminhiány halálos is lehet.
A vitaminok zömét külső forrásból kell bevinni, mert a szervezet nem tudja azokat előállítani. A legjelentősebb külső forrás az étrend, de van olyan vitamin, amelyből a legkiegyensúlyozottabb táplálkozás esetén is hiány alakulhat ki.

A vitaminok korszaka a huszadik század elején kezdődött. Ekkor ismerték fel, hogy vannak olyan vegyületek, amelyeket rendszeresen el kell fogyasztani ahhoz, hogy a szervezet egészségesen működjön. Rájöttek: nemcsak az étrend kalóriatartalmára, hanem összetételére is oda kell figyelni – s az egészség megőrzésében a napi étrendben szinte nyomnyi mennyiségben fellelhető anyagok, a vitaminok kulcsszereplők.
Az elsőként azonosított vitamin a B1-vitamin (1906-ban), majd ezt követően egyre több, az ábécé betűiről elnevezett vitamint azonosítottak.

Hogyan juthatunk vitaminhoz?

Kiegyensúlyozott táplálkozással a vitaminszükséglet többnyire fedezhető, ezért a vitaminbevitel alapja az egészséges táplálkozás. Kivétel ez esetben is van: a D-vitamin-szükséglet nem fedezhető kizárólag étrendi forrásból.
De nem csak a D-vitamint célszerű gyógyszerek, étrend-kiegészítők formájában fogyasztani: bizonyos betegségekben (táplálkozási, felszívódási zavarok), élethelyzetekben, állapotokban (pl. várandósság - folsav) a megfelelő bevitel biztosításához szükség lehet a koncentrált formában történő bevitelre.
Sőt: nagyon intenzív izommunka esetén a napi vitaminszükséglet fokozódhat – ez teszi indokolttá a napi több 100 mg-os C-vitaminpótlást, ami az étrenddel nehezen fogyasztható el.

A multivitamin-készítmények piaca virágzik, ezeket nagyon gyakran egészséges, speciális vitaminigénnyel nem rendelkezők fogyasztják. A vitaminkészítmények alkalmazása melletti érvként szokott elhangzani, hogy a mai zöldségek-gyümölcsök vitamintartalma alacsonyabb, mint régen. Ez csak részben igaz: a szezonon kívül vásárolt, kényszerérlelt zöldségektől és gyümölcsöktől valóban nem várhatunk a nyárival összevethető vitamintartalmat.

Mennyi vitaminra van szükség?

Az ajánlott dózis kiszámításánál fontos szerepe van az ún. EAR értéknek (Estimated Average Requirement - becsült átlagos szükséglet), ami annak a dózisnak felel meg, amely a populáció felének biztosítja a vitaminszükségletét. Ennek segítségével számították az ajánlott napi beviteli értékeket (Recommended Daily Allowance - RDA). Újabban az RDA helyett az NRV rövidítés (Nutrient Reference Value - ajánlott napi bevitel vagy napi beviteli referenciaérték) használatos. Az NRV az a szükséges átlagos napi bevitel, ami a legtöbb egészséges felnőtt embernél eleget tesz a tápanyag-beviteli követelményeknek. Az NRV-értékek megkönnyítik a vitaminkészítmények összehasonlítását: nem szükséges mindegyik vitamin dózisát ismernünk, elegendő, ha az NRV százalékában kifejezett mennyiségeket hasonlítjuk össze.

A vitaminok szükséges dózisát élénk viták övezik, amelyekben keverednek a szakmai érvek, valamint az üzleti megfontolások. Amikor például arról folyik a vita, hogy a hivatalos ajánlások többszörösét kell-e fogyasztani, tudományosan megalapozott érvek és marketingcélú állítások egyaránt elhangzanak. Tudományos tény, hogy D-vitaminból nagyobb mennyiségre van szükség, mint korábban gondolták, hiszen ez a vegyület nemcsak a csontok védelme szempontjából fontos – ennek megfelelően változnak az ajánlások is.

Az viszont nem igaz, hogy mindegyik vitamin dózisát sokszorosára kellene emelni, amint azt néhány gyártó sugallja. A vitaminok ajánlott dózisaival kapcsolatban nemzetközi konszenzusok léteznek, amelyek időnként az újabb tudományos felismerések eredményeként változnak. Az ajánlott vitaminbeviteli dózisokat úgy határozzák meg, hogy a napi elfogyasztott mennyiség egy átlagos felnőtt esetén biztosan fedezze a biokémiai folyamatokhoz feltétlenül szükséges mennyiségeket.

A vitaminok napi bevitelre javasolt referenciaértékei és hatásaik

Vitamin, mértékegység

NRV

UL

Vitaminfunkciók

A-vitamin, μg

800

3000

nyálkahártya, bőr, látás, immunrendszer, sejtdifferenciálódás

D-vitamin, μg

5

100

kalcium-anyagcsere, csontok, fogak, izmok, immunrendszer, sejtosztódás, antioxidáns védelem

E-vitamin, mg

12

300

idegrendszer védelme

K1-vitamin, μg

75

véralvadás, csontok

C-vitamin, mg

80

immunrendszer, pszichés működés, vérképzés, vasanyagcsere, csontok, nyálkahártya, kollagénszintézis metabolizmus, antioxidáns védelem, vitalitás, E-vitamin regenerációja

B1 (tiamin), mg

1,1

metabolizmus, idegrendszer, pszichés működés, szívműködés,

B2 (riboflavin), mg

1,4

metabolizmus, idegrendszer, nyálkahártya, bőr, vérképzés, vasanyagcsere, látás, antioxidáns védelem, vitalitás,

B3-vitamin (nikotinsav, nikotinsavamid), mg

16

35

idegrendszer, pszichés működés, metabolizmus, nyálkahártya, bőr, vitalitás

B5-vitamin (pantoténsav), mg

6

metabolizmus, mentális teljesítmény, szteroidhormonok, D-vitamin és neurotranszmitterek szintézise, vitalitás

B6-vitamin (piridoxin), mg

1,4

25

idegrendszer, pszichés működés, immunrendszer, vitalitás, vérképzés, metabolizmus, ciszteinszintézis, homocisztein-anyagcsere, fehérje- és glikogén-anyagcsere, hormonaktivitás szabályozása

B7-vitamin (biotin), μg

50

idegrendszer, haj, bőr, nyálkahártya, pszichés működés, metabolizmus

B9-vitamin (folsav), μg

200

1000

magzatfejlődés, vérképzés, aminosavszintézis, homociszteinmetabolizmus, pszichés működés, immunrendszer, vitalitás

B12-vitamin, μg

2,5

idegrendszer, metabolizmus, homocisztein-anyagcsere, pszichés működés, vérképzés, immunrendszer, vitalitás, sejtosztódás

Mire javasoltak a vitaminok?

Ha egy vitamin gyógyszerként van forgalomban, az indikáció gyakran a vitaminhiány kezelése (vagy megelőzése). Vannak specifikusabb alkalmazási célok is: a K1-vitamint tartalmazó injekciót olyan vérzések megelőzésére és kezelésére használják, amelyek K-vitamin-hiány miatt, vagy újszülöttek és csecsemők esetében a véralvadási rendszer fejletlensége miatt alakultak ki.

Az étrend-kiegészítőként forgalmazott vitaminkészítményeken feltüntethető hatások körét az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szabályozza. Az általuk létrehozott listán a vitaminok élettanilag jelentős hatásai találhatóak meg. A gyártók számára limitáló tényező, hogy a terméken csak akkor tüntethetnek fel vitamintartalmat, ha annak napi adagja az NRV-érték legalább 15%-át tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy nagyon aluldozírozott terméken nem tüntethető fel vitamintartalom – viszont azt is, hogy a termékekben a vitaminok dózisa viszonylag tág határok között mozoghat.

Lehet-e veszélyes?

Nemcsak a minimális, hanem a maximális dózis esetén is vannak határértékek. Erre azért van szükség, mert bár a vitaminok eléggé biztonságos vegyületek, a súlyos túladagolás esetenként veszélyes lehet. A vízoldékony vitaminok könnyen kiürülnek a szervezetből, így nehéz túladagolni őket. Más részük viszont zsíroldékony, könnyen felhalmozódik a szövetekben, ezért túladagolva, különösen hosszú távon, hipervitaminózis alakulhat ki, mérgezési tünetek jelentkezhetnek. A vitamin-túladagolás tünetei a zsíroldékony A-, D-, E- és K-vitaminok közül az első három esetén a legjelentősebbek, ezért azok fogyasztásánál szükséges legszigorúbban betartani az ajánlott dózishatárokat.

Ennek felső határa a legfelső biztonságos beviteli szint (tolerable upper intake level, UL), vagyis az a maximális vitaminmennyiség, amely napi rendszeres bevitel mellett élettanilag tolerálható, az egészségre feltehetően nem fejt ki kedvezőtlen, ártalmas hatást. Az UL értékeket tudományos adatokon alapuló kockázatbecsléssel határozzák meg. Pár évtizede még komoly veszélynek tekintették a vitamin-túladagolást, mára azonban világos, hogy a zsíroldékony vitaminok, különösen a D-vitamin esetén is nagyobb a vitaminhiány veszélye, mint a túladagolás kockázata.

Lehet-e gyógyhatása a vitaminoknak?

Mint említettük, néhány vitamint az NRV értéknél nagyobb adagban a vitaminfunkcióval nem összefüggő, gyógyászati vagy betegségmegelőző céllal is felhasználnak. 
Így a C-vitamint sokan megfázás megelőzésére, a B6-vitamint menstruációval kapcsolatos tünetek csökkentésére, hányinger csillapítására használják. Ezeket az alkalmazásokat a tapasztalat és eltérő mennyiségű bizonyíték is alátámasztja. A D-vitamin a legérdekesebb ilyen szempontból: a vitaminfunkció (ennek legjelentősebb eleme a normál csontfejlődés és -működés támogatása) mellett számos egyéb, például krónikus betegségek kockázatát csökkentő hatását is igazolták, és ezeknek a hatásoknak az eléréséhez magasabb dózis szükséges, mint amennyire vitaminként (a csontok védelmében) minimálisan indokolt.


Dr. Csupor Dezső

2022. december 28.

A D-vitamin-dosszié

A D-vitamin alkalmazásának célja alapvetően a vitaminhiány megelőzése, és ezzel kapcsolatban bizonyos betegségek kockázatának mérséklése.

Az étrend D-vitamin tartalma nem elegendő a vitaminpótláshoz, és reálisan napozással sem érhető el az ideális plazmaszint – nyáron sem, de az ősztől tavaszig terjedő időszakban biztosan nem. Tél végén a magyarországi népesség több mint 90%-a D-vitamin-hiányos – ez a hiány a csontok egészségét nem veszélyezteti, viszont a D-vitamin egyéb hatásainak kialakulását igen.
Ahhoz ugyanis, hogy a D-vitamin optimálisan kifejthesse hatását, napi 1500-2000 NE-re van szükségünk. Ez az orvosi ajánlás magasabb, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság étrend-kiegészítőkre vonatkozó ajánlása, amely szerint a D-vitamin napi beviteli referenciaértéke 200 NE. A gyakorlatban ma már a felnőtteknek szánt termékek napi 1000-2000 NE-nek megfelelő dózisban tartalmaznak D-vitamint, a gyermekeknek szánt készítményekben jellemzően 400-1000 NE található.

De miért kell több D-vitamin, mint korábban gondolták?

A D-vitamin (vitaminhatásokon túlmutató) hatásai tulajdonképpen hormonszerű hatások, s ezek kialakításához nagyobb vérkoncentráció kialakítása szükséges.
A D-vitamin immunrendszerre kifejtett hatása – azon túl, hogy szükséges a normál működéshez – nagyon sokrétű. Több klinikai vizsgálat szerint a D-vitamin-pótlás (azaz a normál D-vitaminszint kialakítása) lerövidítheti a megfázásos betegségek és az influenzás megbetegedés időtartamát, és a betegség enyhébb tünetekkel jár, mint azoknál, akik nem szednek D-vitamint (azaz vitaminhiányosak). Több autoimmun betegségnél kimutatták, hogy azok alacsony D-vitamin-szinttel járnak együtt, és D-vitamin-pótlás hatására enyhülnek tüneteik.

A D-vitamin szív-érrendszeri hatásainak jelentősége vitatott. A vizsgálatok többsége nem igazolta, hogy a szív-érrendszeri halálozás csökkenne a D-vitamin-pótlás hatására. Az 1-es típusú diabéteszt illetően bizonyított, hogy a gyermekkori D-vitamin-hiány fokozza a kockázatot, a 2-es típusú cukorbetegség tekintetében pedig a vizsgálatok zöme arra utal, hogy a D-vitamin-hiány kockázati tényező.

A D-vitamin daganatkockázatot csökkentő hatására akkor figyeltek fel, amikor kimutatták, hogy az USA-ban az emlő-, a petefészek és a vastagbélrák gyakorisága fordított arányban áll az adott területen mért napsütéses órák számával. Jelenleg a vastagbél-, az emlő- és a prosztatadaganatról állítható a leginkább megalapozottan, hogy a D-vitamin-hiány kockázati tényező, a vitaminpótlás pedig csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, illetve javítja a túlélés esélyét. A D-vitamin daganatkockázatot mérséklő hatásának helyes értelmezése az, hogy a kockázatcsökkentés a normál vitaminszint fenntartásában rejlik. A vitaminhiány fokozza a rizikót, az ideálisnál magasabb mennyiség viszont nem jár további előnyökkel. De ez igaz általánosságban az összes vitaminra is: a „minél több, annál jobb” szabály ez esetben sem érvényes.

Dr. Csupor Dezső szakgyógyszerész