Magazin

Gyógyszerész segédlet

Kisgyermekkori betegségek fitoterápiája

A gyógynövényeket leggyakrabban gyomor-bélrendszeri vagy légúti indikációval alkalmazzuk. A csecsemők gyomor-bélrendszerének az első életévben folyamatosan alkalmazkodni kell; először a méhen kívüli élethez, ez sokszor nem fájdalommentes, a kólikás fájdalomról előző cikkünkben írtunk. Később pedig, szinte egyidejűleg a kólika elmúltával, a szilárd ételek emésztése állítja kihívás elé a bélflórát és a bélműködést.

A legtöbb szülő először a hozzátáplálás kezdetén tapasztalja, hogy gyermekének székrekedése van, de más élethelyzetek is hajlamosíthatnak a székrekedésre (pl. szobatisztaság kezdete, közösségbe szoktatás). A székrekedés megoldására számos biztonságos és hatásos gyógynövény közül választhatunk.

Ha a légúti indikációt tekintjük, akkor szinte nincs olyan 2 éven aluli kisgyermek, aki legalább egyszer ne lett volna megfázva, ne köhögött volna. A köhögés, legyen az produktív vagy száraz, kimerítő és aggasztó is, ezért a szülők számára jó megoldást jelenthetnek a köptető, illetve köhögéscsillapító hatású növények. A megfelelően hatásos, ugyanakkor kisgyermekek számára is biztonságos fitoterapeutikumok kiválasztásában kiemelt szerep jut a gyógyszerészeknek.

A SZÉKREKEDÉS

Egyes felmérések alapján a kisgyermekek akár 30%-a is szenvedhet székrekedéstől, amelyet gyakran a szülők csak késve vesznek észre, emiatt egy ördögi kör alakulhat ki.

Kisgyermekeknél előfordulnak olyan fejlődési mérföldkövek és életesemények, amelyek alatt fokozódhat a székrekedés kialakulásának a kockázata. Ezek közül a legelső a szilárd táplálék bevezetése a korábban kizárólag anyatejjel vagy tápszerrel táplált csecsemők esetén.
Később, a szobatisztaságra szoktatáskor kialakulhat a székeléstől való félelem, amely ahhoz vezet, hogy a kisgyermek visszatartja a székletét, emiatt egyre nehezebbé és fájdalmasabbá válik a székletürítés.
A közösségbe való szoktatás során kialakulhat az idegen mosdók használatától való félelem, amely szintén a széklet visszatartását válthatja a gyermekből.
Életesemények közül a normálistól eltérő helyzetek (pl. nyaralás), megváltozott napi ritmus, betegségek (különösen az enyhe dehidratációval járók) is okozhatnak kellemetlen székelési élményt és kiválthatják a gyermekből, hogy visszatartsa a székletét, amely aztán krónikus székrekedéshez vezethet.

A székrekedés könnyen válhat krónikussá kisgyermekeknél. A szülők ugyanis sok esetben későn ismerik fel, hogy gyermekük székrekedéstől szenved. Ez különösen akkor fordul elő, ha a gyermek már közösségbe jár, és a felnőtt gondozók és gondviselők előtt nem ismertek pontosan a gyermek székelési szokásai. Érdemes szem előtt tartani, hogy gyermekektől nem várhatók megbízható információk a székletürítéssel kapcsolatban. A krónikus székrekedés eredményes kezelése hosszú folyamat, az első székletürítés csak a kezdet!

A székrekedés első lépése az első székletürítés fájdalommentes biztosítása, amely nagyobb dózisú polietilénglikol (PEG) szájon keresztüli adásával vagy hashajtóhatású kúppal, esetleg beöntéssel történhet. Ezt követően a kezelés második szakaszának célja a fenntartó terápia, amely során az ozmotikus hashajtók (pl. laktulóz, cukrok, cukor alkoholok, úgy mint xilit, szorbit, mannit) és rostok alkalmazását célszerű előnyben részesíteni.
Egyes gyümölcsök, mint például a szilva, a szőlő és a füge magas cukortartalmuk miatt váltanak ki hashajtóhatást. A búzakorpa-, árpa- és zabrost fogyasztása is hozzájárul a széklet mennyiségének növeléséhez, ezen rostok fogyasztása elsősorban élelmiszeripari termékekkel (pl. müzlik, gabonapelyhek) történik.
A növényi rostok a legkíméletesebb hatású, legbiztonságosabb hashajtók, amelyek akár egy életen át is alkalmazhatók a széklet lazítására és a székrekedés elkerülésére.
Már 6 éves kortól használhatók az útifűfajok (homoki, nyálkás, egyiptomi útifű) magjából és az egyiptomi útifű maghéjából készült növényi gyógyszerek.
A lenmagot 12 éves kortól lehet nagyobb mennyiségben alkalmazni hashajtás céljára. Fontos felhívni a szülő figyelmét arra, hogy a rosttartalmú élelmiszerek és gyógynövények fogyasztása mellett ügyeljenek a fokozott vízbevitelre.

Az ozmotikus hashajtók és rosttartalmú növények jól tolerálhatók, azonban a hatás kialakulásához időre van szükség, és mindaddig szükséges ezeket adni, amíg a székletürítés napi gyakoriságúvá, a széklet puhává és sima felületűvé nem válik, továbbá amíg a gyermek székeléstől való félelme el nem múlik. A hashajtók dózisát fokozatosan érdemes csökkenteni a teljes elhagyásig.

Terhesség, szoptatás alatt, valamint csecsemő és kisgyermekkorban is kerülendők a bélfalizgató, antranoid-tartalmú hashajtók közé tartozó növények (szenna, rebarbara, kutyabenge, kaszkara, aloe), valamint a ricinusolaj belsőleges alkalmazása.
Kerülendő tovább az aloe gél fogyasztása. Azon túl, hogy az aloe gél belsőleges felhasználása nem része a fitoterápiának, azt csak külsőleg lehet alkalmazni, a gél a poliszacharid-tartalma miatt befolyásolhatja az immunrendszer működését és fejlődését, továbbá a nem megfelelően megtisztított gél tartalmazhat hashajtóhatású anyagokat, amelyek erős hatásúak lehetnek kisgyermekek esetén.

A KÖHÖGÉS

Aggasztó tünet lehet a köhögés, amely leggyakrabban a megfázáshoz társul, súlyosabb tünetekkel együtt azonban komolyabb fertőzésre és betegségre is utalhat, ezért mielőtt bármilyen növény szóba kerülne, érdemes az aggódó szülőket orvoshoz irányítani.

A fitoterapeutikumok között köhögéscsillapító és köptető hatású növényeket is találunk, azt, hogy melyiket lehet használni a tünetek jellege és a beteg életkori sajátosságai is befolyásolják.
Fontos tudni, hogy nem minden, a felnőttkorban már alkalmazható készítmény alkalmazható egészen fiatal korban.

A köhögés csillapítására használható készítmények közül a bevonó hatású nyálkatartalmúak (pl. kamilla, orvosi ziliz) a legbiztonságosabbak, amelyek közül a kamilla 6 hónapos kortól, más növények pedig (pl. zilizgyökértea) már 3 éves kortól alkalmazhatók.

Köptetők közül pedig kiemelendő a borostyánlevél, amely standardizált gyógyszerkészítmények formájában orvosi javallatra már 2 éves kortól adható. A csecsemőkori megfázás tüneteinek enyhítésére alkalmazható növények listája egészen rövid. Nincs olyan növény, amely biztonsággal ajánlható lenne csecsemőkorban köptetésre.

A felnőttek és nagyobb gyermekeknél ajánlható gyógynövények (pl. borostyán, kankalin) azért sem ajánlható csecsemőkorban, mert nem biztos az, hogy a csecsemő képes megfelelően felköhögni a megnövekedett mennyiségű híg köpetet. Egy éves kor alatt felsőlégúti tünetek esetén gyógynövények közül kizárólag a kamilla ajánlható. Az EMA vonatkozó monográfiája alapján 6 hónapos kor és 2 éves kor között 0,5–1 g virágzatból készült kamillatea alkalmazható, naponta 2–4 alkalommal.

A növényi eredetű köptetők közül kiemelendő a borostyán, amelynek alkalmazása nem csak meghűlés esetén megalapozott, köptető hatása mellett enyhe görcsoldó és bronchustágító hatással is rendelkezik.
A borostyánlevélből készült száraz- és félszilárd kivonatokat tartalmazó növényi gyógyszerek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlása alapján már 2 éves kortól használhatók produktív köhögés esetén köptetőként. A borostyánkivonat alkalmazásának előnye, hogy csak mérsékelten irritálja a gyomrot, így a gyermekek is jobban tolerálják a borostyántartalmú készítményeket.

Az életkorral bővül a biztonsággal alkalmazható növények listája. Produktív köhögés esetén a kakukkfű illóolaját 3 éves kortól lehet ajánlani fürdőadalékként, a borostyánt és kakukkfüvet tartalmazó kombinációs készítmény pedig 4 éves kortól alkalmazható.

A borostyánhoz hasonló tartalomanyagokat (szaponinok) tartalmazó köptetők közé tartoznak még a kankalin fajok, amelyek használata azonban 4 éves kor alatt nem ajánlott.
Az eukaliptuszolaj szintén 4 éves kortól használható köptetőként bőrön keresztül alkalmazva, inhalálva vagy fürdőadalékként.
A borsosmentaolajat, valamint a hársfavirágból készült teát is 4 éves kortól lehet ajánlani a megfázás tüneteinek az enyhítésére. A borsosmenta illóolaja 4 évesnél fiatalabbak esetén és az arra érzékenyeknél hörgőgörcsöt válthat ki, ezért segédanyagként is kerüljük a használatát.

Köhögéscsillapításra a nyálkatartalmú orvosi ziliz gyökér és a lándzsás útifű levél használható. Az Európai Gyógyszerügynökség ezeket a növényeket 3 éves kortól ajánlja, ugyanakkor a nemzeti illetékes hatóság (OGYÉI) engedélye alapján hazánkban is elérhetők ezen növények olyan gyógyszerekben, amelyek már 1 éves kortól ajánlhatók.

Szintén a száraz köhögés enyhítésére lehet ajánlani szopogatótabletta vagy szirup formájában az izlandi zuzmót. Az izlandi zuzmó használata az EMA monográfiája szerint 6 éves kor alatt nem ajánlott a gyógyszerforma miatt, ugyanakkor hazánkban is vannak olyan termékek, amelyeket a hatóság egyedi elbírálása alapján akár már 1 éves kortól lehet használni.

További teendők

Mind a székrekedés, mind a köhögés utalhat komolyabb betegségre is, ezért ha a tünetek a kezelés hatására sem múlnak, esetleg romlanak, mindenképp javasolt, hogy újra lássa orvos a gyermeket.


Dr. Tóth Barbara

2023. október 10.

Dr. Tóth Barbara egyetemi adjunktus, gyógyszerész SZTE Klinikai Gyógyszerészeti Intézet