A lakossági gyógyszerellátás egy sokszereplős rendszer, többek között gyógyszergyártók, nagykereskedők, gyógyszertárak és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, mint a gyógyszergyártás és -forgalmazás felügyeletére hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban: Hatóság) vesznek részt benne. Közös cél, hogy a beteg/vásárló a gyógyszertárakban magas minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz jusson és az egészségben eltöltött évek száma minél magasabb legyen.
A közös végcél ellenére minden szereplő csak korlátozottan és bizonyos keretek között képes befolyásolni a szolgáltatás végső minőségét, ezért is kiemelten fontos a rendszerszemléletű és nem a szigetszerű megoldásokban való gondolkodás.
Ezt a rendszerben való gondolkodást és cselekvést képes katalizálni a Hatóság, hiszen a tevékenységünk középpontjában számunkra mindig és minden körülmények között a gyógyszerbiztonság, az ellátásbiztonság és a betegbiztonság áll.
A gyógyszerellátásnak, az egészségügyi ellátás részeként a minőséget két területen is biztosítani kell: a forgalmazott terméknél és a nyújtott szolgáltatásoknál.
A forgalmazott termékek többsége rendelkezik a minőséget képviselő jelekkel, egyértelműsítve az azokkal szemben támasztható elvárásokat, ugyanakkor a gyógyszertári szolgáltatások minősége többnyire nem ilyen egyértelmű módon jelenik meg, hiszen a gyógyszertárban a minőséget szakmai jogszabályok, szabványok, leírások, etikai szabályok és azok betartása képviselik.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerint:
102. § Az egészségügyi ellátás része a gyógyszerellátás, amelynek célja – a külön törvényben foglaltak szerint – biztosítani a gyógyító és megelőző tevékenységhez a gyógyszerek hivatalos jegyzékében szereplő megfelelő minőségű, biztonságos, hatásos és költséghatékony gyógyszereket.
Annak ellenére azonban, hogy a legtöbb ember úgy véli, a gyógyszertárak által képviselt értékek messze meghaladják az általános fogyasztói területen képviselt értékeket, ne felejtsük el, hogy a betegeknek joguk van ismerni a gyógyszertárban forgalmazott termékek és az ott megkapott szolgáltatások minőségét.
A betegnek ezt a jogát az Eütv. biztosítja, mely szerint 13. § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra.
A lakossági gyógyszerellátás értékelői közé az azt igénybe vevő betegeken és vásárlókon túl, belső és külső megfigyelők is tartoznak.
Belső megfigyelőknek minősülnek a gyógyszertárban dolgozók, külső megfigyelőknek az ellenőrző, akkreditáló hatóságok, tanúsító szervezetek és a korábban már említett, a gyógyszerellátásban részt vevő betegek és vásárlók is.
A gyógyszertárban dolgozók munkájuk során, annak végzése által szereznek tapasztalatot a gyógyszerellátás minőségi jellemzőiről, a hatóság és a külső szervezetek a helyszíni ellenőrzések és eljárásaik során, míg a betegek a közvetlen gyógyszerellátás eredményeképpen.
Mindhárom megfigyelő csoport értékelése hozzájárul a gyógyszertári munka minőségéhez és fejlesztéséhez.
Az egészségügyi szolgáltatások megfelelő minőségéről az Eütv. 119. §-a tartalmaz rendelkezéseket, ezek a jogszabályban foglalt feltételek a lakossági gyógyszerellátás területén az alábbiak szerint értelmezhetők:
1. Ahhoz, hogy a gyógyszertár a feladatait megfelelő minőségben láthassa el, alapvető feltétel a gyógyszertári tevékenységek hatóság általi engedélyezése, azaz a működési engedély kiadása.
A gyógyszertárak tevékenységeiket a működési engedélyük birtokában végezhetik. A működési engedély – az ideiglenesen működő fiókgyógyszertárak kivételével – határozatlan időtartamra szól, annak visszavonásáig érvényes.
A gyógyszertárat működtető gazdasági társaság (vagy egyéni vállalkozó) a gyógyszertár működtetésének jogát akkor gyakorolhatja, ha folyamatosan biztosítja a gyógyszertár személyi, tárgyi és építészeti feltételeit, tevékenysége teljes időtartama alatt.
Hatósági szemszögből ezen feltételek érvényesülésének vizsgálata helyszíni ellenőrzéssel történik. A hatóság szerepe tehát hangsúlyosan jelenik meg ennek a feltételnek az értékelésében.
2. A második feltétel, hogy a gyógyszerellátás során mindig biztosítani kell a jogszabályi és szakmai előírások folyamatos érvényesülését. Ez jelenti egyrészt a működéssel összefüggő egészségügyi és nem egészségügyi jogszabályok ismeretét és betartását, illetve minden hatályos szakmai előírás érvényesülését.
A szakmai előírások alapját képezi a Magyar Gyógyszerkönyv és a Szabványos Vényminták Gyűjteményének naprakész, alapos ismerete, valamint a hatályos módszertani levelek, szakmai irányelvek és szakmai ajánlások betartása. Ezen szakmai előírások hatósági felügyelete komoly kihívás, hiszen alkalmazásukat nem lehet egy egyszerű kérdéssor mentén megvizsgálni, azok csak a mindennapi munka során ellenőrizhetőek. Mivel a gyógyszertári munkára vonatkozóan a hatóság mindig csak egy adott időpontban képes megállapításokat tenni, ezen feltétel vizsgálata során a hatóság értékelő szerepköre korlátozott formában áll fenn.
3. A harmadik feltétel a legszubjektívebb mérési módszer, hiszen az egyén szempontjából jelenik meg a minőség értékelése.
Egy betegnek leginkább a gyógyszertár egészségügyi dolgozói által adott szakmai tájékoztatás, gondozási tevékenység jelenti a minőséget, illetve a termék vagy a szolgáltatás ára. Döntő bizonyítékká gyógyulásunk válhat, elősegítésében azonban a gyógyszertárak nem egyedüli szereplők, hiszen a gyógyszerelés beállítása orvosi feladat, a gyógyszerszedés pedig a beteg felelőssége.
Emellett a gyógyszertárak kötelesek biztosítani a betegjogok érvényesülését is, ezek meglétét a betegek ugyancsak szubjektív módon érzékelik.
Az alapvető betegjogot Magyarország Alaptörvénye állapítja meg, mely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.
A gyógyszertárakban az ehhez kapcsolódó, általában felmerülő betegjogok az Eütv. szerint az alábbiak:
A harmadik feltétel ellenőrzése a hatóság részéről nem folyamatos, az esetlegesen érkező panaszbejelentések alapozzák meg a kivizsgálásukat. A hatósági eljárás alapját általában a betegtől érkező észrevételek, érdeksérelmek képezik. A hatóság tehát nem közvetlenül tapasztalja a gyógyszertári munka minőségét, hanem közvetett módon, a beteg közreműködése által szerez róla képet.
4. A gyógyszerellátás biztosításához szükséges erőforrások optimális felhasználását és a szakmai munka egyensúlyát megteremteni nem könnyű feladat, hiszen a legtöbb szakmai feltétel jogszabályi rendelkezésbe foglalt.
Ezen a területen a feltételeket maximálisan és folyamatosan kell biztosítani, ami nem állhat meg az optimalitás szintjén. A hatóság szerepe itt is igencsak meghatározó.
5. A mindennapi gyógyszertári munka biztonságához nem csak szakmai, hanem egyéb feltételek megléte is szükséges, többek között pénzügyi, gazdálkodási, jogi, vagyonvédelmi, biztosítási feltételek. A betegbiztonságot ezen a szinten is a jogszabályba foglalt előírások határozzák meg, például akadálymentesség, feliratok a betegforgalmi bejáratnál és az officinában.
A hatóság szerepe az ötödik feltétel ellenőrzésében – az első feltételhez hasonlóan – igencsak meghatározó.
| Csujokné dr. Kósa Júlia osztályvezető, tisztifőgyógyszerész | El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész, gyógyszer-ellenőrzési igazgató |
Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
2024. június 3.