Magazin

Gyógyszerész segédlet

Farmakoterápiás remények - Hallucinogének a krónikus fájdalmak kezelésében

A hallucinogének a különböző fájdalom szindrómák kezelésében rejlő lehetőségeik miatt egyre nagyobb figyelmet kapnak. A klasszikus hallucinogének, mint az LSD, a pszilocibin, valamint a disszociatív hallucinogének, mint a ketamin a fájdalomcsillapítással kapcsolatos kutatások leginkább vizsgált szerei, mivel mélyreható változásokat idéznek elő a tudatban, az érzékelésben, a kedélyállapotban és a gondolkodási folyamatokban, ezáltal új utakat nyitnak a krónikus fájdalom feltérképezéséhez és kezeléséhez.

Feltételezett hatásmechanizmus 

A hallucinogének fájdalomérzetre gyakorolt hatásának mechanizmusa összetett és nem teljesen ismert. Számos elmélet létezik hatásuk magyarázatára, melyek magukba foglalják a szerotonerg és glutamáterg idegpályák befolyásolását, a központi fájdalomérzet deszenzitizációját és gyulladáscsökkentő effektust is. 

A klasszikus hallucinogének (LSD és a pszilocibin) csökkentik a negatív ingerekre adott választ, javítják a hangulatot, és megváltoztatják a fájdalomhoz való viszonyulást, hatásuk akár egy hónapig is eltarthat egyetlen adag beadása után. 
Elsődleges pszichoaktív hatásukat az agy szerotonin receptorain, különösen az 5-HT2A receptoron keresztül fejtik ki. A szerotonin receptorok nagy számban megtalálhatók az egész központi idegrendszerben, és kulcsszerepet játszanak a fájdalomérzetben és annak érzelmi feldolgozásában. A fájdalomkeltő vagy fájdalomcsillapító hatásuk az aktivált szerotonin receptor altípusától függ. A prefrontális kéregben az 5-HT2A izgatása glutamáterg aktivációt eredményez. A fájdalomingerület továbbítását is befolyásolhatják a gerincvelő leszálló szerotonerg modulációs pályáin keresztül.
A leszálló gátló pálya egyszerre rendelkezik fájdalomkeltő és fájdalomcsökkentő funkciókkal. E rendszer működési zavara hozzájárul a krónikus fájdalom kialakulásához és fenntartásához. 
Az 5-HT2A receptor altípus aktiválása gerincvelői hiperérzékenységhez és a fájdalommal kapcsolatos fehérjék, például a neuropeptid Y és a kalcitonin génrelációs fehérje termelődéséhez vezet, míg gátlása csökkenti e fehérjék elválasztását. Az 5-HT2A receptor agonisták intratekális adagolása antiallodyniás hatást is ki tud fejteni. 

A ketamin egy disszociatív általános érzéstelenítő, pszichedelikus, testen kívüli élményeket okozhat, ami segíthet „elszakadni” a fájdalomtól. 
A vegyület a glutamát nem kompetitív antagonistájaként hat az NMDA receptoron. A magnézium nyugalmi körülmények között blokkolja az NMDA-receptort, így a ketamin magnéziummal történő egyidejű adagolása potenciálja a fájdalomcsökkentő hatást. 
A gerincvelőben a ketamin az NMDA receptorok gátlásával csökkenti a hiperalgéziát és az allodyniát. Mivel van ópiát receptor izgató hatása is, így ezen keresztül is csökkenti a fájdalmat. Aktív metabolitjai aktiválják az AMPA-receptort, amelyek az idegi struktúrákban expresszálódnak és a fájdalom feldolgozásában játszanak szerepet. 

A hallucinogének gyulladáscsökkentő hatása a fájdalomcsillapítást támogatja, különösen a gyulladásos és neuropátiás fájdalom szindrómák esetében. 
A gyulladáscsökkentő hatásuk az 5-HT2A receptor izgatásával valósulhat meg, amely döntő szerepet játszik a gyulladás és a fájdalom egyik kulcsfontosságú mediátorának, a tumor nekrózis faktornak (TNF) a szabályozásában. 
A hallucinogének okozta TNF-szint csökkenés jelentősen hozzájárul a krónikus fájdalom hosszútávú kezelésének eredményességéhez. 
A ketamin és aktív metabolitjai gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki azáltal is, hogy csökkentik egyes gyulladáskeltő citokinek (IL-1α, IL-6, IL-10) szintjét, ami a fájdalomcsillapítást is erősíti. 

Hallucinogének neuropátiás fájdalomra

Neuropátiás fájdalomban az intravénás ketamin jelentős rövidtávú és dózisfüggő fájdalomcsillapító hatással rendelkezik. Antiallodynikus hatása csak 3 napot meghaladó kezelés után mutatható ki.
A ketamin kombinálása standard fájdalomcsillapító kezelésekkel a fájdalom intenzitásának jelentős csökkenését eredményezi rövid (1 hét) és hosszabb (1 hónap) távon is. 
A 10%-os ketamin kenőcs 2 héten át napi 3-szori adagolása jelentősen csökkenti a gerincvelő sérüléshez kapcsolódó neuropátiás fájdalmat. 

A pszilocibin szintén alkalmas lehet a neuropátiás fájdalom enyhítésére. 
Limitált klinikai eredmények alapján a nagyon kis dózisban (0,1 -1 g szárított gomba formájában) alkalmazott pszilocibin csökkenti a standard fájdalomcsillapítók szükséges dózisát. Mivel a krónikus fájdalom szindrómákat gyakran kíséri a szorongás és a depresszió, ezért feltételezik, hogy ebben a hatásban szerepet játszik a vegyület anxiolitikus és antidepresszív tulajdonsága is. 

Hallucinogének tumoros fájdalomra

A tumorterápiában a ketamin infúzió az ópiát kezelés kiegészítéseként jelentősen csökkenti a fájdalom intenzitását és csökkenti a szükséges ópiát dózist, ráadásul a mellékhatásai sem igazán jelentősek. 
A ketamint gyakran intramuszkulárisan adják, azonban ezzel a beviteli móddal kapcsolatosan nincsenek klinikai bizonyítékok a tumoros fájdalomcsillapításban, az eddig elvégzett néhány vizsgálat pedig egyelőre nem támasztja alá hatásosságát a tumoros fájdalmakra alkalmazott gyógyszeres kombinációk esetén. 
Voltak próbálkozások a ketamin per os alkalmazásával is, de ezek is klinikailag eredménytelenek voltak. 

Az LSD egyszeri adagja akár két hétig is csökkenti a fájdalmat tumoros betegeknél, valamint csökkenti az ópiát fájdalomcsillapítók iránti igényt. 
Emellett jelentősen javítja a kedélyállapotot és az alvást, valamint csökkenti a szorongást, amivel támogatja a betegek pszichoterápiáját is. 
Az LSD és a pszichoterápia kombinációja jelentősen csökkenti a fájdalomérzetet és a fizikai szenvedést. A pszilocibin anxiolitikus és antidepresszáns hatása minden bizonnyal kedvező hatású lehet a tumoros betegek számára, azonban ezzel kapcsolatosan nincsenek klinikai tapasztalatok. 

Hallucinogének migrénben

A pszilocibin ígéretes új utat kínál a migrén kezelésében. Egyszeri adagolása jelentősen csökkenteti a migrén gyakoriságát 2 héttel a bevételét követően. Erre legalkalmasabbak a szárított pszilocibin tartalmú gombák nagy dózisai (2-6 g), amelyek általában jobb fájdalomcsillapítást biztosítanak, mint a kis dózisban alkalmazott gombák (0,1-1 g) vagy a standard fájdalomcsillapító gyógyszerek. 
A fejfájás gyakoriságában, súlyosságában, időtartamában és a remissziós intervallumokban bekövetkezett javulás ellenére a hallucinációk, a szorongás és a fájdalom kezdeti és átmeneti fokozódása további vizsgálatokat igényel a pszilocibin nagy dózisú alkalmazása kapcsán.

A ketaminnal intravénás és nazális bevitel után is történtek vizsgálatok, de egyik beviteli móddal sem fejtett ki terápiás hatást a migrénes fájdalomra, így valószínűleg ezen a területen nincs terápiás jövője. 

Hallucinogének fantom fájdalomra

A fantom fájdalom komoly klinikai kihívást jelent, hiszen egy elvesztett végtag helyén jelentkezik a fájdalom, mely mind fizikailag, mind pedig pszichésen nagyon megterhelő lehet. 
A ketamin hatékonyan csökkenti a krónikus fantom fájdalmat, feltehetően azáltal, hogy a fájdalom létrejöttéért felelős centrális szenzibilizációs folyamatokat gátolja. 
Napi 3x 50 mg per os ketamin szinte teljesen képes megszüntetni a fantomfájdalmat, amire az ópiátok és egyéb, neuropátiás fájdalomra alkalmazott szerek (pl. pregabalin) nem igazán képesek. 

Az LSD ígéretes terápiás lehetőség a fantom fájdalom terápiájára, 25-50 μg-os, még nem hallucinogén adagjai jelentősen csökkentik a fájdalmat, sok esetben szinte azonnal. 
Ezenkívül csökkenti az egyéb fájdalomcsillapítók használatának szükségességét is. 

A pszilocibin kapcsán is vannak kedvező klinikai tapasztalatok. Tükörterápiával (a tükörképben a létező végtag leképezésének köszönhetően olyan, mintha az amputált végtag is létezne, ez aktiválja az ellentétes agyféltekét) kombinálva a pszilocibin teljesen megszüntetheti a fantom fájdalmat. Jelenleg is folyamatban vannak olyan randomizált klinikai vizsgálatok, melyek a pszilocibin alkalmazhatóságát tesztelik ebben a típusú fájdalomban.

Összességében a hallucinogének fájdalomkezelési stratégiákba való integrálása új lehetőségeket nyújt a krónikus és nehezen csillapítható fájdalommal küzdő betegek számára. Az említett hallucinogének toxicitása és dependenciát okozó hatása kicsi. Ugyanakkor esetleges alkalmazásuk során a gondos orvosi felügyelet elengedhetetlen a lehetséges pszichológiai és pszichiátriai kockázatok mérséklése érdekében, beleértve a hallucinációkat és perzisztens észlelési zavarokat, melyek a már meglévő mentális problémák súlyosbodását is okozhatják. 
Bár a hallucinogének jelentős fájdalomcsillapító potenciállal bírnak, de nem veszélytelenek, ezért további vizsgálatok szükségesek hatásmechanizmusaik teljes megértéséhez, az adagolási formák és dózisok optimalizálásához, és ezen keresztül a biztonságos és hatékony klinikai protokollok kialakításához.


Prof. Dr. Gáspár Róbert

2025. április 7.

Prof. Dr. Gáspár Róbert farmakológus, egyetemi tanár SZTE SZAOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet
Oops, an error occurred! Request: 9f28b5d28ef99