Protonpumpa gátlók
A protonpumpa gátlók irreverzibilisen gátolják a parietális sejt H+/K+-adenozin-trifoszfatáz pumpáját (protonpumpa), és jelentősen csökkentik a gyomorsav szekréciót. A szereket étkezés előtt 30-60 perccel ajánlott bevenni, mivel így gátolják leghatékonyabban az aktív savelválasztást.
A GERD tünetek közül leginkább a gyomorégést csökkentik. A kezelés 4-8 hétig javasolt, akár napi kétszeri adagolással is. Ha a tünetek a kielégítő kezdeti kezelést követően ismét jelentkeznek, a protonpumpa gátló terápiát a lehető legkisebb adaggal kell újraindítani.
Azoknak, akiknél endoszkóposan is igazolták a GERD meglétét, a gyógyulás elősegítése érdekében hosszú távú terápiát kell kapniuk. Bár a protonpumpa gátlóknak vannak mellékhatásaik, az előnyök meghaladják a kockázatokat. Hosszú távú alkalmazásuk hiánybetegségeket okozhat (pl. kalcium, B12-vitamin), megnő a fertőzések kockázata (pl. Clostridium difficile és légúti fertőzések), gyomor-bélrendszeri problémák léphetnek fel (pl. vékonybél-baktériumok túlszaporodása - SIBO, a kezelés abbahagyásakor fellépő sav túltermelődés).
Kálium-ion kompetitív savblokkolók
A kálium-ion kompetitív savblokkolók, mint például a vonoprazan egy viszonylag új gyógyszercsoport, amely jelenleg hazánkban még nincs forgalomban, de Ázsiában egyre gyakrabban alkalmazzák.
A vonoprazan reverzibilisen kötődik a protonpumpához a káliummal versenyezve, amiből számos előny származik a hagyományos protonpumpa gátlókkal szemben. Egyrészt gyorsabb a hatáskezdet, másrészt hosszabb a felezési idő és a szer étkezéstől függetlenül szedhető. A GERD-ben való alkalmazására vonatkozóan már befejeződött egy összehasonlító vizsgálat, amely alapján a vonoprazan előnyösebbnek bizonyult a protonpumpa gátlókkal szemben. Ezek alapján várható, hogy a kálium-ion kompetitív savblokkolók alkalmazása széleskörűvé válhat a GERD terápiájában.
Hisztamin 2 receptor blokkolók
A hisztamin 2 receptor blokkolók kevésbé hatékonyak a gyomorsav-szekréció blokkolásában, mint a protonpumpa gátlók, de ennek ellenére ajánlottak az éjszakai GERD-tünetek kezelésére. Egyes irányelvek akkor is javasolják adásukat, amikor a protonpumpa gátlók hatástalannak bizonyulnak. Ugyanakkor folyamatos alkalmazásuk toleranciát alakít ki velük szemben, ami korlátozza hatékonyságukat és klinikai használhatóságukat.
Prokinetikumok
A prokinetikumok csökkentik a GER-t a gyomorürülés fokozásával és a gyomornyomás csökkentésével.
A prokinetikumok GERD kezelésében betöltött szerepéről több szisztematikus vizsgálat igazolta, hogy a tünetek megszűnésének és a gyógyulásnak a valószínűsége lényegesen nagyobb a prokinetikumokat szedő betegeknél. Központi idegrendszeri mellékhatásaik miatt az olyan prokinetikumok, mint a metoklopramid és a domperidon, melyek erős dopamin 2 receptor gátlók, nem ajánlottak GERD kezelésére, kivéve, ha a gyomor késleltetett ürülése bizonyított a patomechanizmusban. Lényegesen enyhébb mellékhatásokkal rendelkezik a dopamin 2 receptor és kolinészteráz gátló itoprid, mely alkalmasabbnak tűnik a GERD kezelésre.
Baclofen
A GABA-B receptorok megtalálhatók a vagus motoros magjában és a nucleus tractus solitarius neuronjaiban, és fontos szerepet játszanak nyelőcső záróizmának átmeneti relaxációjának gátlásában.
A baclofen, mint GABA-B agonista, hatásos az átmeneti záróizom relaxáció, a reflux epizódok és a kapcsolódó tünetek csökkentésében. A szer ajánlott a protonpuma inhibitor rezisztens esetekben, azonban alkalmazása során óvatosság szükséges álmosságot és szédülést okozó mellékhatásai miatt.
Antacidumok
A magnézium, kalcium, alumínium, nátrium vagy ezek kombinációjából álló savlekötő sók általában jól tolerálhatók, és hatékonyan enyhítik a gyomorégés tüneteit.
Hatékonyságuk azonban a nem savas reflux és a regurgitáció esetén korlátozott, így elsősorban a tünetek enyhítésére alkalmasak.
Az antacidokat kizárólag a tünetek igény szerinti enyhítésére használják, egymással való összehasonlításukban lényeges különbség nincs terápiás hatásuk között.
Alginátok
Az alginátok gyomorsav jelenlétében gélszerű réteggé csapódnak ki, mechanikai gátat képezve és kiszorítva az étkezés után a gyomorban aktiválódó savképződési helyeket. A rendelkezésre álló vizsgálati adatok alapján az alginátok nagyobb hatékonyságot mutatnak GERD-ben, mint az antacidok vagy a placebo kezelés.
Antidepresszánsok
A szorongás és a depresszió a GERD tünetekkel szenvedőknél gyakrabban fordul elő. Bizonyított, hogy az antidepresszánsok segítik a kellemetlen nyelőcsőérzés enyhítését és csökkenthetik a funkcionális mellkasi fájdalmat. A fájdalom modulátorok, például a szelektív szerotonin visszavétel gátlók és a triciklusos antidepresszánsok a funkcionális gyomorégés kezelésére kis dózisban adhatók, és alkalmazásuk indokolt a betegség alapterápiájában.
A nagy mennyiségű vagy gyorsan elfogyasztott étel, az étkezés utáni elalvás, az éjszakai nassolás, a rendszertelen étkezés és a dohányzás a GERD ismert kockázati tényezői, ezért ezeket a szokásokat ajánlott elhagyni.
Igazolt, hogy alváskor a fej megemelése enyhítheti a GERD tüneteit. A bal oldali fekvésben való alvás szintén ajánlott a GERD-ben szenvedő betegek számára, mert ez a pozíció a nyelőcső-gyomor-összeköttetési pontot a gyomornedv szintje fölé helyezi, míg jobb oldali pozícióban a posztprandiális reflux kétszer gyakrabban fordul elő.
Az étrend során kerülni kell a panaszt okozó ételeket, ezek leggyakrabban a fűszerek, sült ételek, szénsavas italok, kenyérfélék, tea, kávé, magas savtartalmú ételek, alkohol és a csokoládé. Ajánlott az alacsony zsírtartalmú étrend, mivel az olajos-zsíros ételek gyakran okoznak gyomorégést, késleltetik a gyomorürülést és növelik nyelőcső záróizom relaxációját.
A nyelőcső nagyobb mértékű savas expozícióját találták magas zsírtartalmú étkezést követő személyeknél, amiben szerepet játszhat a telített zsírbevitel nagyobb mértéke.
Az alacsony szénhidráttartalmú étrend is csökkenti a GERD tüneteit és a nyelőcső savas expozícióját, elsősorban a cukorbevitel csökkentésének köszönhetően.
A probiotikumok fogyasztása szintén enyhíti a GERD tüneteit, illetve egyes prebiotikumok (pl. izomalto-oligoszacharidok) fogyasztása is kedvező hatással bírhat.
A testsúlycsökkentés szintén fontos életmódterápiás elem a GERD kezelésében, mivel az elhízás a GERD egyik legnagyobb kockázati tényezője. Jelentős összefüggés mutatható ki a testtömegindex, a derékkörfogat, a súlygyarapodás és a GERD tünetei és szövődményei között.
Az elhízás okozta GERD mechanizmusa multifaktoriális, mely magába foglalja a megnövekedett intragasztrikus nyomást és nyelőcső záróizom relaxációt, a nyelőcső diszmotilitást, és a rekeszizom sérvet. A testtömegindex csökkenése arányos a GERD tüneteinek csökkenésével.
Habár a GERD kezelésre kevés új gyógyszer áll rendelkezésre, a meglévő gyógyszerkincs jól tervezett használatával, valamint az elengedhetetlen életmódterápiás beavatkozásokkal a betegség tünetei jól kezelhetők vagy akár meg is szüntethetők.
Prof. Dr. Gáspár Róbert
2025. július
