A nem megfelelő, esetleg teljesen hiányzó védekezés, elszakadt gumióvszer vagy elfelejtett fogamzásgátló tabletta esetén jöhet szóba a sürgősségi fogamzásgátlás. A témáról az utóbbi hónapokban megnövekedett médiaérdeklődés mellett folyik a vita. Dr. Murshed Mohamed, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyász főorvosa szerint „kevésbé rossz megoldásról” van szó – milyen esetekben lehet megfelelő, és mikor érdemes tartós fogamzásgátló módszerre váltani?
Hogyan működnek a sürgősségi fogamzásgátlók?
A sürgősségi fogamzásgátlás – vagy ahogy emlegetni szokás, „esemény utáni tabletta” – a gyakorlatban egy tabletta bevételét jelenti, a szeretkezés utáni 48-72 órán belül.
Működésének élettani alapja, hogy néhány napot igénybe vesz, míg a petefészekből kilökődött petesejt a méhkürtön átvándorolva eljut a méh üregébe. E néhány nap alatt megakadályozható, hogy kialakuljon a méhben fejlődő terhesség. Éppen a folyamat időben történő megakadályozása miatt kell három napon belül orvoshoz fordulni, és segítséget kérni, hiszen itt minden esetben vényköteles szerekről van szó. Egy éjszakai baleset miatt nem kell felkelteni az ügyeletes orvost, de nem szabad szükségtelenül késlekedni a felkeresésével és a tabletta alkalmazásával, mert az befolyásolhatja a hatékonyságot.
Létezik egyébként 120 órás tabletta is, azonban a napok elteltével számolni kell az eredményesség csökkenésével. Egyszerre csak egyetlen dózist – kiszereléstől függően egy vagy két tablettát – kell bevenni, függetlenül attól, hogy előzőleg hány védekezés nélküli együttlét történt. Több védekezés nélküli alkalom esetében azonban a sürgősségi fogamzásgátló tabletta hatása is csökkenhet, amennyiben a legkorábbi együttlét már négy-öt napnál régebben történt.
Miért vénykötelesek a sürgősségi tabletták?
A nagy hormontartalmú tabletták csupán a „kevésbé rossz” megoldást képviselik a művi terhesség-megszakításokhoz képest, amelyekből hazánkban évente több tízezer történik. A sürgősségi tabletta sárgatesthormont tartalmaz, azonban jóval nagyobb adagban, mint a rendszeresen szedett, alacsony hormontartalmú fogamzásgátló tablettában található napi mennyiség.
Nem véletlenül vénykötelesek az ilyen típusú szerek, ugyanis a felírás előtt az orvosnak meg kell vizsgálnia a hozzá fordulót, hiszen a tabletta veszélyeket is rejthet magában. Például, ha egy korábban létrejött, de eddig fel nem fedezett terhesség esetén vesz be egy nő ilyen tablettát, elabortálhat vagy fejlődési problémát okozhat a magzatnál.
Léteznek olyan betegségek, amely mellett nem lehet ilyen módszerrel élni, éppen ezért a hosszan tartó betegségekről vagy kezelésekről mindig tájékoztatni kell az orvost.
Mennyire terheli meg a szervezetet, ha valaki rövid időn belül többször is él ezzel a módszerrel?
A sürgősségi módszer semmiképp sem helyettesítheti a tervezett védekezést. Mivel nagy hormontartalmú tablet-tákról van szó, nem szabad rendszeresen ezzel a módszerrel élni. Gyakran ismételt, többszöri használat esetén komoly szövődmények léphetnek fel: felborult ciklus, vérzészavarok, következményes gyulladások.
Aki már egymás után két hónapban is élt ezzel az eszközzel, jobban teszi, ha rendszeresen szedendő fogamzásgátlóról egyeztet a nőgyógyásszal, ugyanis ezekből még egyhavi adagban is kisebb a hormonmennyiség, mint néhány eseti készítményben.
Milyen kockázatok és mellékhatások jelentkezhetnek?
Leggyakrabban hányinger és hányás, de előfordulhat két menstruáció közötti pecsételő vérzés is a tabletta alkalmazását követő napokban, amely rövid időn belül megszűnik.
Ritkábban fejfájás, szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság vagy mellfeszülés léphet fel. Ezek a panaszok általában 24 órán belül megszűnnek.
A menstruáció jelentkezésére a tabletta a legtöbb esetben nincs hatással. Ha azonban egy hétnél hosszabb késés adódik, felmerül a terhesség gyanúja, ezért ilyenkor ismét fel kell keresni a nőgyógyászt.
Azzal is tisztában kell lenni, hogy a sürgősségi tabletta nem véd a szexuális úton terjedő betegségektől, és az alkalmazása utáni újbóli védekezés nélküli szeretkezésre már nem terjed ki a tabletta védő hatása.
A nem kívánt terhesség ellen ma már igen sok módon lehet védekezni, így biztosan mindenki megtalálhatja a számára legoptimálisabb fogamzásgátló módszert.
Mi dönti el, kinek mi a legmegfelelőbb?
A fogamzásgátlókat több típusra is oszthatjuk, a két fő csoport azonban a hormonális és a hormonmentes fogamzásgátlók.
A kettő közötti fő különbség, hogy a hormonmentes módszerek lényegében fizikai akadályt képeznek, hogy a petesejt megtermékenyüljön, így nem tud létrejönni a terhesség.
Hormonális fogamzásgátlás esetén ösztrogént és/vagy progeszteront juttatunk be a szervezetbe.
Hatásmechanizmusukat illetően több módon hatnak:
- megakadályozzák a peteérést,
- megvastagítják a méh nyálkahártyáját,
- valamint megakadályozzák a beágyazódást.
A hormonális fogamzásgátlók lehetnek egykomponensű vagy kombinált tabletták, hormontartalmú spirál, hüvelygyűrű, injekció, tapasz vagy az imént részletezett sürgősségi fogamzásgátlók. A nem hormonális fogamzásgátlók közé tartozik a hormonmentes spirál, a pesszárium, az óvszer és a spermicid készítmények.
Ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy kinek melyik a legoptimálisabb, érdemes a következő pár dolgot figyelembe venni:
- életkor,
- van-e tartós, monogám párkapcsolata,
- van-e valamilyen betegsége,
- milyen a menstruációja,
- milyen betegségekre fokozott a rizikója,
- szed-e valamilyen gyógyszert, és így tovább.
Van-e általánosan legajánlottabb forma?
Mindegyik fogamzásgátló módszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, így a kérdés eldöntése nem mindig könnyű, ezért érdemes nőgyógyásszal konzultálni.
A nem hormonális fogamzásgátlást leginkább azoknak ajánljuk, akik csupán alkalmi védekezésre vágynak, illetve azoknak, akik valamilyen okból kifolyólag nem szeretnének vagy nem tanácsos hormonális készítményeket alkalmazniuk. És azt is fontos tudni, hogy a szexuális úton terjedő fertőzésekkel szemben egyedül a gumióvszer nyújt hatékony védelmet.
Amennyiben valaki hormonális fogamzásgátlást szeretne, a fogamzásgátló tabletták a legnépszerűbbek, amelyek már tizenéves korban is alkalmazhatók.
A tabletták előnye, hogy nagyfokú védelmet nyújtanak a nem kívánt terhesség ellen és könnyen alkalmazhatók, ráadásul segítenek az olyan betegségek tünetein, mint például a policisztás ovárium szindróma.
Hátrányuk, hogy oda kell figyelni mindennapos alkalmazásukra, nem szabad elfeledkezni a szedésükről, kivéve, amikor szünetet kell tartani. Persze kellemetlen mellékhatásokat ezek is okozhatnak, valamint – ahogy az összes hormonális készítmény – megnövelik bizonyos betegségek, például a trombózis rizikóját az arra hajlamosaknál.
A hormontartalmú méhen belüli eszközöket ezzel szemben azoknak ajánlják, akik már szültek, illetve azoknak, akiknél megkezdődött a menopauza és rendszertelen a vérzésük.
A hormonális spirál előnye, hogy fizikai és hormonális úton is megakadályozza a teherbeesést, sokáig, akár öt évig is fennmaradhat, így évekig nincs vele teendő. Hátránya, hogy némileg fokozza a fertőzés- és gyulladásveszélyt, valamint csakis nőgyógyász teheti fel és veheti le.
Egyébként az utóbbi években a hüvelygyűrű népszerűsége is nő, mivel ennek be-és kihelyezése otthon is elvégezhető. Ezt a puha, rugalmas kis eszközt három hétig folyamatosan viselni kell, és utána egy hétre el kell távolítani. Utána új hüvelygyűrűt szükséges behelyezni. Hátránya, hogy némileg megnöveli az intim fertőzések esélyét.
Látható tehát, hogy az összes fogamzásgátló módszer több előnnyel és hátránnyal is rendelkezik, ezért mindenképp érdemes nőgyógyásszal egyeztetni, melyik a legmegfelelőbb. A naptármódszer vagy a megszakításos módszer nem megbízható.
