A stroke ma már túlélhető, de a roham után szinte mindig a képességek károsodásával lehet számolni. E károsodások lehetnek enyhék, közepesek vagy súlyosak, azonban a betegek állapota néhány hónapon át jelentősen javítható. Éppen ezért a stroke utáni rehabilitációt nem szabad halogatni.
A jó hír, hogy van lehetőség az elvesztett képességek fejlesztésére, helyettesítésére, ehhez azonban egy bizonyos időablakon belül meg kell kezdeni a rehabilitációt. Dr. Para Szabolcsot, a Neurológiai Központ neurológusát kérdeztük.
Miből ismerhetjük fel legbiztosabban a stroke-ot?
A stroke – régi nevén agyvérzés vagy szélütés – felismerése döntő jelentőségű, hiszen minél előbb megkapja a beteg a megfelelő ellátást, annál jobbak a felépülés esélyei, annál hatékonyabb lehet a rehabilitáció.
Ha tehát valakinél bizonyos tünetek jelentkeznek, azonnal mentőt kell hívni. Ilyen a gyengeség vagy bénultság az arcon, a karon vagy a lábon – jellemzően csak az egyik oldalon. Feltűnő jel a féloldalas mosoly, vagy ha a nyelv csak az egyik oldalra kinyújtható.
Ugyanilyen diagnosztikus jel, ha az érintett mindkét karját megpróbálja felemelni, de az egyik nem, vagy csak gyengébben emelkedik. A beszéd-, illetve megértési zavar, látászavarok, összezavarodottság szintén aggasztó jel lehet, akárcsak az egyensúlyzavar, a járási nehézségek. Ilyenkor meg kell kérni az érintettet, hogy sétáljon egyenesen, és ha ez nem megy, stroke-ra lehet gyanakodni. Az erős, ismeretlen eredetű fejfájás is jellemző tünet. A stroke ma már túlélhető, de a roham után szinte mindig a képességek károsodásával lehet számolni. E károsodások lehetnek enyhék, közepesek vagy súlyosak, azonban a betegek állapota néhány hónapon át jelentősen javítható. Éppen ezért a stroke utáni rehabilitációt nem szabad halogatni. A jó hír, hogy van lehetőség az elvesztett képességek fejlesztésére, helyettesítésére, ehhez azonban egy bizonyos időablakon belül meg kell kezdeni a rehabilitációt.
Ki segíthet a stroke lezajlása után?
Az akut kezelést követően a legfontosabb, hogy a lehető leghamarabb kezdetét vegye a rehabilitáció, mert a szervezet a stroke utáni első néhány hónapban a leginkább fogékony a különböző terápiákra.
Szerzett agysérüléseknél, tehát például stroke után, annál eredményesebb lehet a kezelés, minél előbb kezdődik meg a terápia, legfeljebb fél évvel a sérülés után. A sérült agyterület ugyanis némileg „újjá tudja építeni” magát, illetve a környező agyterületek „át tudják venni” a funkcióit – köszönhetően az agy plaszticitásának.
A rehabilitáció mindig több szakember feladata, akiket a neurológus fog össze. A sérült képességek, készségek természete szerint szükség lehet logopédusra, gyógytornászra és neuropszichológusra is.
Kihez fordulhatunk segítségért a rehabilitáció során?
Ha a stroke után a betegnek a nyelvhasználattal, az írással, számolással, olvasással, önmaga kifejezésével vannak gondjai, a logopédus megvizsgálja, milyen súlyos a károsodás, mely területek épek és milyen kompenzáló, fejlesztő stratégiák lehetségesek.
A logopédiai terápia során ajak- és nyelvgyakorlatokkal stimulálják a beszédben résztvevő izmokat, a szakember célja, hogy a páciens minél magabiztosabban és a környezete számára is érthetően tudjon kommunikálni. Ez azonban nem biztos, hogy ugyanazon a szinten fog megvalósulni, mint a stroke előtt.
A mozgást, a tapintást gyógytornával és különféle gyógyászati segédeszközök használatával fejlesztik. Végtagbénulás, tartós izomgörcs esetén az is megesik, hogy botoxinjekciót használnak a mobilizálás elérése érdekében. Ma már számos korszerű gép, eszköz is támogatja a talpra állást, az érzékelés javítását.
Mi a teendő, ha az agyi képességek károsodtak?
A neuropszichológus a kognitív képességek fejlesztésével és a pszichés problémák kezelésével foglalkozik.
Stroke után gyakoriak a kognitív sérülések, a figyelem, a koncentráció, az emlékezet, a percepció, ezen belül is a téri-vizuális észlelés bizonyos tipikus deficitjei.
Utóbbiak közül legjellegzetesebb a neglekt, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy térérzékelési probléma miatt a páciens a látótér bal oldalát figyelmen kívül hagyja. Jellemzően jobb féltekei sérülés esetén jelentkezhet az említett zavar. A neglektesek ezért nyilvánvalóan nem vezethetnek, hiszen az kifejezetten veszélyes lenne. Éppen ezért lehet szükséges egy neuropszichológus véleménye arról, hogy a stroke-on átesett beteg vezethet-e például a jövőben.
Milyen következmények igényelnek még tipikusan rehabilitációt?
A stroke következményeinek pszichés hatásai is vannak: ha ugyanis a képességstruktúra olyan szinten változik meg, hogy a korábbi életvitel részben vagy teljes egészében lehetetlenné válik, azt nagyon nehéz feldolgozni. Amennyiben reménytelenség, céltalanság, ürességérzés vesz erőt az érintett személyen, akkor is érdemes neuropszichológus segítségét kérni a veszteségek feldolgozásához, az aktuális képességek megismeréséhez, új életcélok találásához.
