A rosacea nemcsak esztétikailag kellemetlen, hanem fájdalmas betegség is – azonban ma már szerencsére aránylag könnyen kezelhető. Dr. Borbély Eszter bőrgyógyásszal, a Pannonderm Esztétikai Lézercentrum szakorvosával beszélgettünk e jellegzetes és látványos elváltozásokkal járó rendellenességről.
Mit értünk rosacea alatt?
A rosacea az arc bőrét érintő krónikus, gyulladásos betegség, amely nagyon gyakori, és általában 40-60 éves korban jelentkezik először. Jellemzően az arc középső területén, így a homlokon, az orron, az orcákon, az állon kivörösödik a bőr, és begyullad, ami égő érzéssel jár. Később értágulatok, gyulladt, gennyet tartalmazó csomók keletkeznek a faggyúmirigyek környékén. A rosacea jellemző vonása, hogy az arc bőrerei fokozottan tágulékonyak, ami végső soron az erek „bénulásához”, értágulatok megjelenéséhez vezet. Sőt, bizonyos esetekben az arc faggyúmirigy-nyílásai körül élősködő demodex folliculorum nevű atka jelenléte is kimutatható. Ez az arc bőrén kiütéssel, gyulladással járó reakciót vált ki.
Mi okozza ezt a betegséget?
Nem tudjuk teljes bizonyossággal. Az egyéni, örökletes hajlamok biztosan szerepet játszanak benne, és valószínűleg a bőr kisereinek beidegzési zavarairól van szó. A bőr erei meleg hatására kitágulnak, hideg hatására összehúzódnak – ez teljesen normális jelenség. Ilyenkor azonban a bőrerek érzékenysége fokozott, másrészt hamar „elfáradnak” az erecskék, egyszer csak elvesztik az összehúzódó képességüket, és tartósan tágultak maradnak. A rosacea megjelenésével bizonyos betegségek, állapotok is összefüggésbe hozhatók. Ilyenek például a gyomor-bélrendszer betegségei, így a gyomorsavtermelés zavarai, az epehólyag-gyulladás, netán az idült székrekedés. De ugyanígy okozhatják hormonális tényezők is, például a petefészek betegségei vagy a változó kor hormonális folyamatai. Magasvérnyomás-betegség megléte esetén is gyakrabban jelentkeznek a jellegzetes tünetek.
Jellemző, hogy melyik nemet érintik jobban a betegséggel járó kellemetlenségek?
A betegség mindkét nemet egyformán érinti, és a nőknél kissé gyakoribb. A férfiaknál viszont súlyosabb formában jelentkezik. Itt jegyezném meg, hogy a kellemetlen testi tünetek mellett a betegség által okozott stressz és a lelki faktorok sem elhanyagolhatóak, ráadásul a folyamat öngerjesztő is, hiszen a betegség esetlegesen szégyenérzetet és alacsony önbecsülést okoz.
Milyen szakaszokban jelentkeznek az elváltozások?
Maga a betegség idült jellegű, lefolyása pedig jellemzően hullámzó, viszont a betegek állapota rendszerint egyre rosszabbodik. Viszont mindez igen változatos módokon történhet. A leggyakoribb megjelenési formákat négy altípusba vagy stádiumba soroljuk. Kezdetben az arc kipirulása csak rövid ideig, szinte rohamszerűen jelentkezik. A középső részén szimmetrikusan megjelenő piros foltok a későbbiekben összefolynak, maradandó értágulatok keletkeznek. A betegek bőre általában száraz és kifejezetten érzékeny. Előbbiek az egyes altípusú rosacea tünetei. Ezt követi a faggyúmirigyek környékének gyulladása, a második altípus, amikor az arcon piros, gyulladt, tömött csomók keletkeznek. A betegek gyakran számolnak be az arcbőr égő, viszkető érzéséről. Később, a harmadik stádiumban ezek a csomók összefolynak, csoportokban helyezkednek el, a faggyúmirigyek burjánzásnak indulnak. Férfiaknál a faggyúmirigyek és az orr kötőszövetének túltengésével járó, karfiolszerű, úgynevezett rhinophyma alakulhat ki, ami kívülről megnöveli és eltorzítja az orrot. A rosacea negyedik altípusát a szem bármely része – így például a kötöhártya, a szaruhártya –, illetve a szemhéjak gyulladása jellemzi. Ezt szubjektív tünetként idegentest-érzés, viszketés, szemszárazság és kellemetlen, égő fájdalom kísérheti. Az egyes szakaszok egyébként nem különülnek el egymástól ennyire élesen.
Mit lehet tenni ilyenkor?
A rosacea jelen tudásunk szerint stádiumtól függően helyi, érösszehúzódást okozó, gyulladásgátló, antibakteriális gélek, krémek, valamint gyógyszeres, antibiotikumos és fizikális kezelésekkel egyaránt tünetmentesíthető.
Utóbbi, gondolom, elsősorban a lézeres beavatkozásokat jelenti.
Igen, több mint két évtizede rendkívül hatékony megoldást jelentenek a lézerek a rosacea kezelésében. Ennek során stádiumnak, az aktuálisan észlelhető bőrtüneteknek megfelelően más-más hullámhosszúságú lézerfény alkalmazható. Lényege, hogy a bőrbe hatoló lézerfény-nyaláb elnyelődik a hemoglobinban, azaz a vérfestékben. A vér megalvad az érben, majd rövid idő múlva a szervezet gondoskodik a sérült erek felszívódásáról. A lézer nagyon pontosan irányítható, nem károsítja az ép szöveteket, és nem hagy nyomot az egészséges bőrfelületen.
Kellemetlenek ezek a beavatkozások?
A kezelés ideje pár perctől tíz percig tarthat, ez a kezelendő felület nagyságától függ. A kezelés enyhe melegségérzéssel, gumikötélhez hasonló, csípésszerű érzéssel jár. Ezt a kellemetlenséget hatékony bőrhűtéssel – így jégtasak vagy hideglevegős légáramlás révén – enyhíteni lehet.
Mennyi idő alatt hoznak eredményt a kezelések?
Akár már egyetlen kezelés is látványos javulást eredményezhet. Emellett pedig az időben elkezdett lézeres kezeléssel hatékonyan kivédhetők a súlyosabb elváltozások. Viszont fontos tudni, hogy magát a rosaceás hajlamot sem a lézeres, sem a gyógyszeres kezelés nem változtatja meg. Viszont a kiváltó faktorok tudatos kiiktatásával magunk is sokat tehetünk a tünetmentes állapot fenntartásában.
Milyen életmódbeli tényezőkre kell odafigyelnie a rosaceás betegeknek?
Mindenképpen érdemes tudni, hogy a rosaceára hajlamos betegeken tömény szeszes ital fogyasztása, a fűszeres ételek, a feketekávé vagy az arcot érő szélsőséges hideg- és meleghatás, napégés is kiválthatja a tünetek megjelenését. Érdemes tehát odafigyelni a felsoroltakra. A legfontosabb provokáló faktor a napfény. Szinte minden beteg fényérzékeny, ezért márciustól októberig, illetve szükség esetén télen is megfelelő magas faktorszámú fényvédelemről kell gondoskodni. Emellett megemlíteném, hogy fontos átvizsgálni, milyen gyógyszereket szed a beteg, mert bizonyos vérnyomáscsökkentők, vízhajtók fényérzékenyítő hatással rendelkeznek. Az ilyen gyógyszereket akkor is cserélni kell, ha már régebb óta szedjük őket. Kerülni kell a túl hideg vagy túl forró környezetet, és főleg ezek gyakori és gyors váltását. A másik fontos tényező a diéta. A csípős, fűszeres ételek, az alkohol és kávé rontja vagy fellobbantja tüneteket, ami érthető is, hiszen ezek az ételek mind vérbőséget, kimelegedést okoznak az arcon.
Részben tehát igaz az a közvélekedés, amely az alkoholfogyasztással hozza összefüggésbe ezeket a jellegzetes bőrelváltozásokat?
Nem egészen. A betegek többsége ugyanis általában hamar rájön arra, hogy már egészen kis mennyiségű alkoholos ital is ront a bőre állapotán, ezért rendszerint egyáltalán nem fogyaszt alkoholt.
