A szem egyik speciális fénytörési hibája az astigmia, amit néha összekevernek a szemtengelyferdüléssel, pedig másról beszélünk. Dr. Feminger Andrea szemész segítségével jártunk végére, mit is jelent az, ha valakinek „cylinderes” a szeme.
Mit értünk astigmia alatt?
A szem alapvető fénytörési hibái a rövidlátás és a távollátás. Rövidlátás esetén a szem fénytörő képessége nagyobb a normálisnál, emiatt közelre jól, de távolra homályosan lát a rövidlátó páciens. Így aztán ezért mínuszos, azaz kicsinyítő lencsét alkalmazva érjük el távolra az éleslátást.Távollátás esetén a szem fénytörő ereje kisebb a normálisnál, ezért pluszos, vagyis nagyító lencsével segítjük a távollátót abban, hogy közelre és távolra is élesen lásson. Kismértékű „dioptriahiány” esetén gyermekkorban és fiatal felnőttkorban, a saját szemünk fénytörő erejét megnövelve pluszos korrekció nélkül is élesen láthatunk, ez az úgynevezett alkalmazkodás folyamata. Ezt a folyamatos alkalmazkodást ugyanakkor egy belső szemizommal végezzük, ez pedig panaszokhoz: fejfájáshoz, szemfáradáshoz vezethet. Az előzőekben említett, úgynevezett szférikus – azaz gömb alakú – fénytörési hibák esetén a szemet durván egy szabályos gömbhöz hasonlíthatjuk, amelynek fénytörő ereje a szem minden görbületében azonos. Astigmia esetén ugyanakkor a szem inkább tojásdad alakú, vagyis különböző tengelyekben különböző a görbülete, emiatt különböző a fénytörő képessége is. Ha a tengelyek egymásra merőlegesek, akkor szabályosastigmiáról van szó, ellenkező esetben szabálytalan az astigmia.
Mi okozza ezt az elváltozást?
A szaruhártya, a szemlencse és a szemfenék görbületi eltérése egyaránt okozhat astigmiát. Ezek közül a leggyakoribb ok a szaruhártya „szabálytalansága”. Azt egyébként érdemes hozzátenni, hogy a szaruhártya kisfokú, mintegy fél dioptriás astigmiájamég normál fénytörő képesség mellett is fennáll, amennyiben függőlegesen a szaruhártya domborúbb, mint vízszintesen. Ezt az úgynevezett „fiziológiás astigmiát” viszont kompenzálja a szemlencse ellenkező irányú eltérése, ezért ilyenkor nincs is szükség korrekcióra. Mint a fentiekből is látszik, az astigmia nagyságát is dioptriában fejezzük ki, és feltüntetjük a tengelyállást is 0-tól 180 fokig. Gyakran összekeverik ezt a jelenséget a szemtengely-ferdeséggel, de a kettő nem azonos.
És miért okoz az astigmia is problémát?
Mert ilyenkor a szembe érkező fénysugarak több pontban egyesülnek a retinán, nem egy pontban, ahogy normálisan kellene. Ennek következtében a távoli és a közeli tárgyak is elmosódottan a látszanak, torzulnak. Látásvizsgálat esetén a páciens akár végig is tudja olvasni a táblát, de sokat téveszt. Ráadásul mindezt az esetek többségében fókuszálással, hunyorítással nem lehet leküzdeni, és a szem erőlködése, erőltetése panaszokat okoz: ezek a már említett szemfáradtság, fejfájás.
Mennyire gyakori ez a jelenség?
Az astigmia körülbelül minden negyedik embert érinti. A probléma többnyire veleszületett jellegű, mivel a hajlam öröklődik, de létezik később kialakuló, szerzett astigmia is. Ezt a szaruhártya sérülése, a szemen végzett műtétek és a szaruhártya elvékonyodásával járó keratoconus okozhatja.
A veleszületett változat esetén folyamatosan romlik a helyzet, vagy állandó marad?
A már gyermekkorban kialakuló astigmia nagysága, tengelyállása változhat a felnőttkorig, a felnőttkori viszont többnyire állandó, de kisebb változások előfordulhatnak. Így például a felső szemhéj feszességének változása, netán szürkehályog kialakulása megváltoztathatja az astigmia mértékét és tengelyállását.
És mivel lehet kezelni ilyenkor a problémákat?
A szabályos astigmiát cylinderes szemüveggel, cylinderes lágy kontaktlencsével, szférikus és cylinderes kemény kontaktlencsével lehet korrigálni. A cylinder egy henger alakú lencse, amelynek tengelye a páciens igényének megfelelően helyezkedik el a szemüvegben, a kontaktlencsében vagy a műlencsében. Szóba jöhet a refraktív sebészet is:utóbbi a szaruhártyán végzett felszíni műtétet jelent optikai korrekció céljából. Szürkehályog esetén műlencse beültetése jelentheti a megoldást.
