A horkolás kifejezetten kellemetlen annak, aki hálótársként elszenvedője – ám magának a horkolva alvónak is, még ha nincs is ennek feltétlenül tudatában. Dr. Csóka János fej-nyak sebész segítségével foglaljuk össze a legfőbb kockázati tényezőket.
Miért horkolunk?
A horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre. Mint minden harántcsíkolt izom, így a garatfeszítő izmok is ellazulnak alvás közben, ilyen módon nem tudnak részt venni a garat nyitvatartásában, így az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, tulajdonképpen ennek eredménye a jellegzetes, horkoló hang.
Nincs olyan ember, akinek a közvetlen környezetében ne lenne valaki, aki horkol. Ez szinte életünk „normális” részét képezi.
Pedig nem normális, sőt, a legújabb kutatások szerint a horkolás hátterében meghúzódó eltérések nagy számban komoly, sokszor életveszélyes betegségekhez vezetnek. Magasvérnyomáshoz, agyvérzéshez, szívinfarktushoz, hogy csak a legismertebbeket említsük.
A felnőtt emberek 50 százaléka horkol, 30 százalék rendszeresen. Idősebb korban ez még gyakoribb, meghaladja a 60 százalékot.
Hallgatni nyilván nagyon kellemetlen ezt, ugyanakkor tehát a horkolás egészségtelen is. Mi ennek az oka?
Tudni kell, hogy a horkolás valóban megnehezítheti a hálótárs alvását, az erre vonatkozó panaszok nem tekinthetők túlzásnak, hiszen ez esetben az alvás minősége nála is jelentősen romlik.
Ráadásul a horkolás a horkolóra nézve veszélyes is lehet, ha hosszabb-rövidebb légzési szünetek jelentkeznek közben. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a légvételt és vele együtt a horkolást, majd hangos felhorkanás kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt nevezik obstruktív alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota – úgynevezett mikroébredés – révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és a megfelelő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred, ráadásul az alvási apnoé számos betegség előfordulási valószínűségét is növelheti.
Mitől függ, hogy horkolunk-e? Mi miatt nőhet meg a horkolás valószínűsége?
Gyermekkorban főként a megnagyobbodott garat- és/vagy orrmandula okozza a horkolást, bár átmenetileg egy-egy megfázás vagy arcüreggyulladás is eredményezheti ezt.
A megalapozott orvosi indokkal elvégzett mandula eltávolítás után megszűnik a horkolás, sőt, sokszor a gyerek egész közérzete javul. Ha a gyermek rendszeresen horkol, mindenképpen szükséges a kivizsgálása.
Felnőttként az egyik legismertebb ok az elhízás és a mozgáshiány, ennek következményeként ugyanis a szövetek és az izomtónus is ernyedtebbé válik, ezért nő a horkolás valószínűsége is.
Súlyosabb elhízás esetén zsírréteg rakódik a garatnyálkahártya és a garatizomzat közé is, ráadásul a vastagabb nyak is szűkíti a levegőjáratot.
Az alkohol és a késő esti bőséges étkezés a központi idegrendszer tompítása révén hajlamosít a horkolásra. A cigarettázás pedig a gége-, garatés orrnyálka-irritáció és a következményes nyálkahártyaduzzanat miatt növeli a horkolás kialakulásának esélyét.
Várandósság idején, különösen a harmadik trimeszterben gyakori a horkolás, elsősorban azért, mert a súlygyarapodás és a has mérete miatt növekszik a tüdőre és a légcsőre gyakorolt nyomás.
Bizonyos betegségek, így az orrsövényferdülés, az orrpolip, esetleg az allergia, az asztma súlyosbíthatja a horkolást.
Mit lehet tenni első körben a horkolás ellen? Hogyan történik a kivizsgálás?
A horkolás kivizsgálásánál a fül-orr-gégész mellett igen nagy szerep jut a belgyógyásznak, a kardiológusnak, a neurológusnak, az alvási specialistának. A horkolás miatt érkező páciensek esetében alapvető az éjszakai alvásvizsgálat, amelynek segítségével megállapítható a horkolás által jelzett légzészavar súlyossága, mely egyben meghatározza a terápiát is.
A beteg tüneteitől és kísérőbetegségeitől függően számos kiegészítő vizsgálatra lehet szükség, melyek közül a fülorr- gégészeti vizsgálat az elsődleges. Ennek során ugyanis a felső légutak anatómiai rendellenességeire derül fény, melyek megoldása adott esetben enyhítheti a tüneteket.
Fül-orr-gégészeti szempontból az orr és garat-algarat működését, felépítését kell tüzetesen megvizsgálni. Horkolást okozhat a megnagyobbodott garatmandula, laza, lágy szájpad, megnyúlt nyelvcsap (uvula), tömegesebb nyelv-nyelvgyök, állkapocs-deformitás, jelentős túlsúly.
Ezen kívül lehet a háttérben allergiás nyálkahártya-duzzanat, orrsövényferdülés, esetleg daganat. Egészséges anatómia mellett felmerül a garat beidegzési zavara, hormonális eltérések, cukorbetegség is. Gyermekek esetében alvási légzéskimaradás és horkolás hátterében leggyakrabban megnagyobbodott orr-, valamint garatmandula áll.
Milyen műtétek jöhetnek szóba ilyenkor?
A horkolás kezelését a kiváltó tényezőnek megfelelően kell megválasztani. Allergiás nyálkahártya-duzzanat esetén gyógyszeres kezelés is segíthet.
Az esetek többségében az egyszerű ambuláns, tehát járóbeteg- ellátásban végezhető műtétek gyors megoldást nyújthatnak a horkolás ellen. Műtéti lehetőségek közül a diagnózis függvényében szóba jöhet például az orrsövényferdülés korrigálása, az orrpolip eltávolítása, garatplasztika és az orrkagyló kisebbítő műtét, a lágyszájpad- és nyelvcsapműtét, akár rádiófrekvenciás eljárással is.
A rádiófrekvenciás alsó orrkagyló-kisebbítő műtéti eljárásnak nagy előnye, hogy kórházi befekvés nélkül, helyi érzéstelenítésben elvégezhető beavatkozásról van szó. Ambulánsan végezhető, minimálisan invazív, modern beavatkozás, mely helyi érzéstelenítésben végezhető.
Cél a megnagyobbodott alsó orrkagylók megkisebbítése, ezáltal javul az orrlégzés. Ehhez a nyálkahártya alatti szövetet zsugorítják, melynek következtében az orrkagyló térfogata csökken, a nyálkahártya eltávolítása nélkül. A rádiófrekvenciás orrkagyló-kisebbítés körülbelül 15 percet vesz igénybe, minimális kellemetlenséget okozva.
A kezelés után 3-5 napon keresztül átmenetileg orrdugulás alakulhat ki, a teljes gyógyulás általában 7-10 napot vesz igénybe.
A számos hozzáférhető mechanikus segédeszköz közül melyikeket ajánlja leginkább?
Ma már számos kezelés és segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, például szájbetétek vagy orrszárnytágító tapasz.
Súlyos esetben szükség lehet a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartható nyitva a garat. A jó eredmény érdekében indokolt lehet az életmódváltás is: az elhízás csökkentése, a dohányzással való felhagyás és az alkoholfogyasztás minimalizálása mind hozzájárulhatnak a gyógyuláshoz.
Jó hír, hogy a horkolás nagy arányban megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatokkal lehet leszámolni, de az érintettek és a hálótársak életminősége is határozottan javul.
