Mindenképpen kivizsgálásra szorul a hasmenés, amennyiben nem egyszerű gyomorrontás vagy például rossz higiénés körülmények következménye, a háttérben ugyanis komoly rendellenességek is állhatnak.
Dr. Pászthory Erzsébet belgyógyász, gasztroenterológus segítségével térképeztünk fel néhány jellemző okcsoportot.
Milyen betegségek okozhatnak leggyakrabban hasmenést?
Ha az orvosi vizsgálatok során, székletvizsgálattal kizárható a fertőzéses eredet, többféle betegség kizárására vagy éppen diagnosztizálására törekszik a gasztroenterológus.
Rögtön adja magát például a gluténérzékenység. A gabonafélékben, a búzában, rozsban, árpában lévő glutén által kiváltott autoimmun gyulladásos folyamat károsítja a bélnyálkahártyát és felszívódási zavart okoz.
A felnőtt korban diagnosztizált gluténérzékenység típusos esetben hasmenéssel, fogyással, hiánytünetekkel jár, de jelentkezhet fogyás, hasmenéses panaszok nélkül is. A panaszok gyakran nem köthetők közvetlenül a lisztes ételek fogyasztásához. A gyulladásos folyamat nem csak az emésztőrendszert érinti, kísérheti cukorbetegség, pajzsmirigy- és máj-gyulladás, bőr-, ízületi-, idegrendszeri- és szemtünetek.
Akkor miként lehet megállapítani, hogy valóban erről van szó?
Biztos diagnózis csak glutén-tartalmú étrend tartása mellett lehetséges, ezért sem szabad glutén-mentes étrendet kezdeni anélkül, hogy a megfelelő vizsgálatokat elvégeznénk.
A gluténérzékenység kezelése élethosszig tartó gluténmentes étrendet jelent, és szükség lehet vitamin- és ásványianyag- pótlásra is.
Mik merülhetnek még fel az említett hasmenéses tünetek kapcsán?
A gyulladásos bélbetegségek szintén gyakran okoznak hasmenést: a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbél-gyulladás, a mikroszkópos kolitisz.
Ezek a tápcsatorna különböző szakaszait érintő autoimmun gyulladásos betegségek. Az utóbbi években gyakoriságuk kifejezetten emelkedő tendenciát mutat. Tüneteik lehetnek enyhébbek vagy súlyosabbak, nyugvó fázisokat követően a panaszok fellángolhatnak.
A gyakori hasmenés mellett hasfájás, véres széklet, fáradtság, láz és fogyás is jelentkezhet. Kísérhetik ezeket egyéb panaszok is, például ízületi- és bőrbetegségek, szemgyulladás, epe- és vesekövek, májgyulladás. A kezelés és gondozás összetett, gasztroenterológus, dietetikus és a betegek szoros és tartós együttműködését jelenti.
Ugyanakkor a szervezet nem kizárólag a gluténre reagálhat így…
Így van, bármilyen ételkomponens kiválthat hasonló problémákat intolerancia esetén. Gyakori jellemző tünet a hasmenés, amit a kiváltó ételféleség elégtelen emésztése, károsodott felszívódása vagy egyéni érzékenység okoz.
Hangsúlyozni kell, hogy az étel-intoleranciák nem szervi betegségek, fennállásuk lehet átmeneti, és nem indokolnak szigorú „mentes” diétát.
Az étel-intoleranciák felismerése, ahogy már említettem, a betegek saját tapasztalata alapján is lehetséges, elfogadható: diagnosztikus értékű, ha a gyanús étel-féleségek fogyasztásának csökkentésével a panaszok megszűnnek. Ehhez persze gyakran van szükség szakorvos és dietetikus segítségére is. A diagnózisban sokat segíthet az ételnapló, illetve teszt-étrendek bevezetése, ezeket azonban kizárólag szakember irányításával végezzük!
Mik a leggyakoribb étel-intoleranciák?
A tejcukor-felszívódás zavara a laktóz-intolerancia. Ha a tejcukrot lebontó laktáz enzim aktivitása valamilyen okból lecsökken a szervezetben, akkor az elfogyasztott tejtermékek tejcukor tartalma emésztetlenül halad át a gyomor- és bélrendszeren, ehhez a bélbaktériumok által végzett fermentáció révén gázképződés társul, ami puffadást, hasfájást és hasmenést okoz, rendszerint az adott ételek elfogyasztását követően egy-két órán belül.
Szintén gyakori a gyümölcscukor, azaz a fruktóz felszívódási zavara. Ez elsősorban felnőtt korban észlelt tünetcsoport: a fruktóz felszívódása károsodik, ennek következményeként a laktóz-intoleranciához hasonló módon kialakuló panaszok jelentkeznek.
A laktóz-intolerancia és fruktóz-felszívódási zavar objektív vizsgálatára a kilégzési tesztek alkalmasak.
Ezek során a tesztoldat megivása után a kilégzett levegő hidrogén-tartalmának mérése történik, aminek emelkedése bakteriális bomlást, vagyis intolerancia fennállását jelzi.
Itt kell megemlíteni a fruktán-intoleranciát is: a fruktánok fruktóz-molekulákat tartalmazó szénhidrátcsalád, amelyeket gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek tartalmaznak, és gyakran állnak étel-intolerancia tüneteinek hátterében. A fruktán-intolerancia kimutatására speciális teszt nincs, ételnapló, tesztétrend segíthet a felismerésben.
És érdemes még hozzátenni ehhez a listához a hisztaminintoleranciát is, mivel az ételekben levő hisztamin bontásának károsodása emésztőszervi panaszok mellett allergiaszerű tüneteket – szívdobogás-érzést, bőrkipirulást, légúti panaszokat, fejfájást – okoz. Felismerését segítheti a hisztamin- bontó enzim mérése vérmintából.
És mit kell tudni az irritábilis bél szindrómáról? Úgy tudom, ez is gyakori ok.
IBS-nél is jellemző a széklet állagának megváltozása, gyakori az időszakosan jelentkező hasmenés, de vannak székrekedéssel járó formái is.
Visszatérő probléma még a jelentős mértékű puffadás és fokozott gázképződés, a hasi fájdalmak. Az IBS színes tünetegyüttese nem korlátozódik az emésztőrendszerre, gyakran kísérik egyéb stresszpanaszok, mint például fejfájás, izomfeszültség, izzadás, nyugtalanság, ingerlékenység, túlterheltség-érzés, lehangoltság, alvászavarok.
Mi okozza ezt a rendellenességet?
Az IBS kiváltó tényezői között fontos szerepük van a tartósan fennálló stresszelyzeteknek. Ezek hátterében lehet objektív élethelyzeti probléma, így például családi, munkahelyi konfliktusok, de a lelki egészség megbomlása önmagában is stresszállapotot jelent.
A táplálkozási szokások jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni: ha az étrend rostokban szegény, nagy mennyiségben tartalmaz magas feldolgozottságú és tartósított élelmiszereket, telített zsírokat (ilyen a „nyugati típusú” étrend), az emésztőrendszer számára jelent stresszforrást. Mindezek a tényezők hormonális és idegi folyamatok révén befolyásolják az egész emésztőrendszer működését.
A bélmozgások megváltozása gyakran okoz hasmenést, emellett romlik az emésztőnedv-termelés, fokozódik a bél gyulladásos hajlama és érzékenysége. Ezért az emésztőszervi panaszok mellett általában vizsgálni kell a páciens pszichés egészségét, élethelyzetét is. A diagnózis természetesen csak akkor állítható fel, ha a panaszok hátterében szervi elváltozás nem igazolódik.
Miképp lehet kezelni ezt a szindrómát?
Az IBS kezelése nehéz feladat. A tünetek enyhítésén túl célunk az életmód, étrend, lelkiállapot javítása. Ez a páciens, szakorvos, dietetikus, pszichológus-pszichiáter bizalmon alapuló és türelmes együttműködésével valósulhat meg.
