A horkolás és az abból kialakuló éjszakai légzéskimaradás, vagyis az alvási apnoé nem csak zavaró, de gyengíti a szív- és érrendszeri funkciókat is, és összeségében növeli a szívbetegségek kockázatát. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa az éjszakai alvásvizsgálat fontosságát hangsúlyozza.
Mitől horkolunk?
A horkolás a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja miatt jön létre. Meglehetősen gyakori kellemetlenségről van szó, ugyanis egy 2008-as kutatás szerint a magyar lakosság 63 százaléka horkol.
Az obstruktív alvási apnoé vagy légzéskimaradás pedig azt jelenti, hogy a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személynél rövid időre abbamarad a horkolás, majd hirtelen hangos „felhorkantás” kíséretében levegő után kezd kapkodni.
Mind a horkolás, mind az alvási apnoé nagyon komolyan rontja az alvás minőségét – sajnos nemcsak a horkolónál, de a hálótársnál is. De nem csak ezért fontos az alvászavarok kezelése. Az alvási apnoé ugyanis jelentősen növeli a szívbetegségek rizikóját is.
De mégis miért és hogyan?
Az összefüggéseket még kutatják, de az bizonyos, hogy az éjszakai légzéskimaradás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. Azért jelenthet nehézséget az összefüggések feltárása, mert azok közül, akik alvási apnoéval küzdenek, sokan társbetegségekkel is rendelkeznek, amelyek szintén kapcsolatba hozhatók a kardiológiai betegségekkel. Mindenesetre akiknek kezelték az alvászavarát, a vérnyomásuk is csökkent.
Ugyanakkor alvásszakértők az elhízást is összefüggésbe hozzák az alvási apnoéval, sőt, egyfajta ördögi körként ábrázolják a problémát, hiszen a túlsúly ugyanakor súlyosbítja az alvási apnoét.
Hogyan diagnosztizálható az éjszakai légzéskimaradás?
Az éjszaka jelentkező alvászavarok természetesen alvás közben vizsgálhatók. Ehhez kínál profi megoldást az otthon vagy az alváslaborban történő alvásvizsgálat.
Az alvásfüggő légzészavar, melynek leggyakoribb tünete a horkolás, az egyik olyan alvászavar, amely tökélesen felmérhető az otthon is elvégezhető eljárással.
Alvászavar gyanúja esetén részletes elemzést tudunk végezni az úgynevezett poligráfiás vizsgálattal. Ilyenkor a kéz egyik ujjára felhelyezünk egy érzékelőt, amely a szervezet oxigén-ellátottságát és a szívfrekvenciát méri. Az adatokat a mellkasra rögzített szerkezet tárolja, ezek letöltése és kiértékelése később történik, az alvásambulancián.
A pontos mérésekhez azonban további érzékelőkre is szükség van. Az orr elé illesztett szenzorral regisztráljuk a ki- és belélegzett levegő áramlását, ennek segítségével monitorozhatjuk azokat a finomabb eltéréséket az éjszakai légvételek során, amelyek még nem okoznak jól regisztrálható oxigénszint-csökkenést, de az alvás minőségét akár súlyos mértékben rontják.
Ilyen okok miatt tünetként jelentkezhet többek közt nappali kimerültség, teljesítménycsökkenés, memóriaproblémák, vérnyomás- és szívfrekvencia-ingadozás, akár éjszakai szívritmuszavar is.
Pontosan mikre ad választ ez a vizsgálat?
A poligráfiás vizsgálat során figyeljük és rögzítjük az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást. Ez a vizsgálat azonban az alvás szerkezetének, időtartamának, minőségének megfigyelését nem teszi lehetővé.
A poliszomnográfiás vizsgálat ugyanakkor a poligráfás vizsgálat által mért adatokon túl képes mérni az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát.
Hogyan születik a diagnózis?
A horkolásra épülő légzészavar diagnózisának felállításához tisztázni kell, hogy a felső légutak szabadon átjárhatók- e, ezért a kivizsgálásnak része a fül-orr-gégészeti vizsgálat is. Ha már ezen a ponton kiderül valamilyen anatómiai rendellenesség, felmerül a műtét lehetősége, például orrsövényferdülés vagy orrpolipok eltávolításának céljából.
Ha nem ilyen ok áll a háttérben, gyógyszeres kezelés és számos segédeszköz is elérhető a horkolás megszüntetéséhez, többek közt szájbetétek vagy orrszárnytágító tapasz.
Súlyosabb esetben szükséges lehet a pozitív nyomású légsínterápia alkalmazására, amikor a belélegzett levegő nyomásával tartjuk nyitva a garatot.
A horkolás és az alvási apnoé kezelésében sokszor felmerül az életmódváltás szükségessége is, például túlsúly esetén a fogyás, dohányzásnál a leszokás, túlzott alkoholfogyasztásnál ennek minimalizálása.
Megfelelő módszerekkel tehát a horkolás megszüntethető, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek, de az életminőség is jelentősen javul.
Milyen alvászavarok esetén lehet még fontos az alváslaborban történő alvásvizsgálat?
Az alváslaborban minden jelentős alvásbetegség vizsgálható, a krónikus álmatlanságtól kezdve az úgynevezett „nyugtalan láb szindrómán” – ennél a problémánál a láb éjjelente akaratlanul megfeszül, elernyed, egyfajta bizsergés, zsibbadás jelentkezik, ami akadályozza az alvást – át a REM alvási viselkedészavarig.
Az ebben a betegségben szenvedők „eljátsszák” azt, ami álmukban történik, mozognak, forgolódnak álmukban. De léteznek más szokatlan alvás közbeni viselkedések is. Olyan zavarok tartoznak ide, mint például az alvajárás, a hánykolódás, a ritmikus mozgások.
Hány „drótra” van szükség az alvásvizsgálathoz?
A szervezet alvás alatti működésének regisztrálásához az alvástechnikus „drótokat”, vagyis szenzorokat helyez fel a testre, tízes nagyságendben. A fejbőrre, a szem köré, a mellkasra, a lábra rögzített szenzorok olyan hosszú vezetékekkel csatlakoznak egy számítógéphez, hogy szabadon lehet tőlük mozogni az ágyban.
A kézujjra felhelyezett pulzoximéter segítségével a vér oxigénszintjét és a perifériás pulzust is monitorozni lehet.
Ha a vizsgálat súlyos alvásfüggő légzészavart bizonyít, szükség lehet az úgynevezett CPAP vagy pozitív nyomású légsínterápia beállítására, ami szintén az éjszakai alváslaboratóriumi vizsgálat során történik. Ennek során a páciens egy, az arcra, az orr elé felhelyezett maszk segítségével a megszokottnál nagyobb nyomású levegőt lélegez be az alvás során, amely meg fogja akadályozni, hogy a felső légutakban szűkület, elzáródás alakuljon ki. Így megszűnik a horkolás, az éjszakai légzéskimaradások, normalizálódik a vér oxigénszintje, létrejön a pihentető mélyalvási fázis.
A páciensen kívül van-e valaki éjszaka az alváslaborban?
Egy alvástechnikus az esti érkezéskor fogadja a pácienst, felkészíti a vizsgálatra és egész éjjel egy másik helyiségben ébren felügyeli azt, akár kommunikálni is lehet vele a vizsgálat során. Szükség esetén bemehet a vizsgálószobába, megigazíthatja a vezetékeket, vagy segít például a betegnek kimenni a toalettre. Az alvásvizsgálat befejezése után, másnap reggel a páciens hazamehet, miután egyeztettek egy időpontot a kiértékelésre.
Ezek modellezett körülmények, így adódik a kérdés, hogy lehet-e úgy aludni az alváslaborban, mint otthon?
Eleinte nyilván szokatlan lehet a sok drót, amit felhelyezünk a páciensre. Az éjszakai forgolódás, felébredés, ébrenlét pedig éppen olyan diagnosztikus értékű, mint azok a paraméterek, amelyeket rögzítünk. Sőt, a vizsgálat kiértékelésében jelentős segítséget nyújthat a szinkron videometria, amely éppen ezeket az eseményeket rögzíti.
