A diabétesz fegyelmet igényel, lemondással jár és állandó odafigyelést tesz szükségessé a betegek és környezetük részéről, ám nem feltétlenül muszáj önsanyargató módon állni a mindennapokhoz. Drégely Anikó dietetikussal beszélgettünk.
A cukorbetegek kénytelenek együtt élni a diabétesszel, ami még a tanácsok és előírások betartása mellett sem egyszerű. Mi a legfontosabb a diabétesz mindennapi menedzselése során?
A diabétesz-menedzsment lényege, hogy olyan új életmódot kell felépíteni, ami nemcsak egészséges és biztonságos a cukorbetegeknek, de érthető és élvezhető is.
A diagnosztizált és kezelt cukorbetegség nagyon komoly tudatosságot igényel az érintettektől, a legkomolyabb kihívás pedig a vércukorszint optimális, biztonságos értékhatárok között tartása. Ez már csak azért sem egyszerű, mert a vércukorszintet rengeteg tényező befolyásolja a mindennapokban, méghozzá néha egészen váratlanul. Ezért kell tisztában lenni az alapvető szabályokkal és az életmód döntő szerepével, azon belül is az étrend kiemelt jelentőségével. A legfontosabb alapelveket dietetikus segítségével lehet elsajátítani.
Mire kell leginkább odafigyelni?
Fontos, hogy a betegek megismerkedjenek az élelmiszerek szénhidráttartalmával és az adagok méreteivel. Mivel a szénhidrátoknak van a legnagyobb hatása a vércukorszintre, a diabétesz-menedzsment alapja, hogy megismerjük azok típusait, adott esetben pedig megtanuljuk őket számolni is. Különösen azoknak létfontosságú ez a tudás, akik maguk adagolják az inzulint.
Ugyanakkor a nem inzulinfüggő betegeknek is érdemes utánajárni, mekkora az egyes élelmiszerek, ételek szénhidráttartalma, hogy a kellő gondossággal tudják megtervezni étkezéseiket.
Fontos, hogy étrendünk a számunkra meghatározott megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmazzon szénhidrátokat.
A mennyiség is kardinális kérdés. A túl kevés étel – különösen inzulinfüggőknél – veszélyesen alacsony vércukorszintet, hypoglikémiát okozhat, míg a túl sok evés miatt kiugorhatnak az értékek. Ahhoz, hogy megtanuljuk a jó beosztást és adagolást, fontos, hogy egyeztessünk diabetológussal, dietetikussal! Továbbá nem lehet eleget hangsúlyozni a kiegyensúlyozott étrend fontosságát sem.
Mit jelent ez?
Amennyire lehetséges, minden étkezésnek tartalmaznia kellene zöldségeket, gyümölcsöket, fehérjéket, zsírokat, keményítőt.
Különösen fontos, hogy milyen szénhidrátokat teszünk a tányérra, hiszen a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák tartalmazzák a legkevesebb szénhidrátot, és a bennük lévő rostok segítenek stabilan tartani a vércukorszintet.
Kevesebb sót, vörös húst, zsírt és alkoholt kell fogyasztani, valamint több zöldséget, gyümölcsöt, rostot, fehér húst enni, de többek közt az optimális táplálék-kiegészítőket is beillesztjük az ajánlásba. Az Omega-3, a magnézium, a rezveratrol és a probiotikumok például hozzájárulnak az értékek rendezéséhez.
Szintén alapvető, hogy kerülni kell a cukros üdítőket. Ezek közül még a gyümölcscukorral édesítettek is rengeteg kalóriát, de kevés tápanyagot tartalmaznak, így hatásukra gyorsan felszökhet a vércukorszint. Ugyanakkor épp emiatt jó és gyors megoldást jelentenek, ha leesik a vércukorszint.
Például sportolás esetén?
Igen, és ezzel elérkeztünk egy újabb fontos kérdéshez: alapvető, hogy okosan építsük az életünkbe a mozgást!
A mozgás során az izmok a cukrokat használják tápanyagként, a rendszeres mozgás pedig segít, hogy a szervezet hatékonyabban használhassa fel az inzulint.
Ezek a hatások együttesen csökkentik a vércukorszintet, ráadásul minél pontosabban felépített az edzés, annál hosszabban tart a hatás. Mielőtt azonban meggondolatlanul edzeni kezdenénk, ebben a kérdésben is egyeztessünk a diabetológussal és ha lehet, mozgásterapeutával is! És mindenképpen igyunk vizet az edzések alatt is, ugyanis a kiszáradás szintén csökkentheti a vércukorszintet.
Nagyon fontos: már 5 kiló leadása is csökkenti a vérnyomást, legalább heti 150 perces fizikai aktivitás jelentősen javítja az értékeket. A dohányzás pedig természetesen szigorúan tilos!
Mi történik, ha valaki nem figyel oda az előbbiekre?
A magasvérnyomás-betegség rizikója cukorbetegeknél fokozottan jelentkezik, és a két betegség együttesen komoly rizikófaktort jelent a szív-és érrendszeri események szempontjából.
Három jelentős oka van annak, hogy a cukorbetegség képes megemelni a vérnyomást: a diabétesz csökkenti az erek rugalmasságát, növeli a testben lévő folyadékmennyiséget és megváltoztatja az inzulinháztartást. Átlagosan háromból egy diabéteszes magas vérnyomással is küzd, ami azért veszélyes, mert a két betegség együttesen súlyosbítja egymást. Kialakulásuk pedig gyakran azért is jár együtt, mert ugyanazon kockázati tényezők teszik lehetővé a megjelenést, így például az elhízás, a mozgáshiány. A két betegség együttes jelenléte megsokszorozza olyan súlyos szövődmények kialakulásának esélyét, mint a vesebetegség, a szem ereinek károsodása, a szívinfarktus és a stroke. A diabétesz az érszűkület kialakulásához, fokozódásához is hozzájárul, kis- és nagyérkárosodást okoz, és ezzel a magas vérnyomás kialakulásának is rizikófaktora. A vese -, szív- és egyéb betegségek, mint szövődmények mellett az alsó végtagi szűkület kialakulására is nagyobb az esély. Ha pedig a diabétesz és a magas vérnyomás mellé örökölt vagy életmódbeli tényezők is társulnak, jelentősen megnő az akár végzetes kimenetelű szív-érrendszeri történések kockázata. A főbb életmódbeli tényezők a mozgásszegénység, az elhízás, a stressz, a túlzott zsír- és sóbevitel, a dohányzás, az alkoholfogyasztás.
A dohányzásról való leszokás, az alkoholfogyasztás limitálása, a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás csökkenti a szívérrendszeri betegségek kockázatát.
Mennyire segít, ha valaki szakember segítségével személyre szabja a rá vonatkozó előírásokat?
Bizonyított tény, hogy az általános étkezési irányelveket, szabályokat jóval nehezebb betartani, mint például a személyre szabottan kidolgozott táplálkozási rendszert.
Ráadásul a hatékonyság is nagyobb lesz, ha olyan ételeket fogyaszt valaki, amelyek biztosan ízlenek neki, amelyeket el tud készíteni vagy be tud szerezni, és amelyek alkalmazkodnak az egészségi állapotához, céljaihoz, lehetőségeihez.
A dietetikai tanácsadáson éppen ezért nem csak arra kérdezünk rá, hogy adott esetben milyen szív-érrendszeri betegsége van a páciensnek, de olyan részleteket is tekintetbe veszünk, mint hogy milyen a napirendje, tud-e főzni, hány személyről kell gondoskodnia, mi az, amiről nem tud lemondani, szeretne-e fogyni, satöbbi. Hiába szeretnék én valakit rábeszélni a halfogyasztásra, ha ő éppen ki nem állhatja a halak ízét. Ilyenkor keresünk más fehérje, magnézium és esetleg Omega-3 zsírsav forrást.
A rendkívül alapos felmérést követően tudunk egy olyan ajánlást kidolgozni, amely nem csak szívbarát, de szerethető is, és az életmód részeként segít az egészség fenntartásában, visszaállításában.
