Sokan szenvednek refluxos, gyomorégéses panaszoktól, amelyek intenzitása a téli időszak és az ünnepek elérkeztével csak fokozódik. A reflux talaján fekélyes megbetegedések alakulhatnak ki, így a problémát muszáj komolyan venni. Dr. Németh Alízt, a Hepatológiai Központ hepatológusát, gasztroenterológusát kérdeztük.
Mi a reflux lényege?
A gyomorégés vagy reflux egy olyan betegség, amely kapcsán a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba, szájüregbe is felkerül. A magyar felnőttek több mint fele - különböző gyakorisággal ugyan -, de küzd a refluxszal, különösen negyvenéves kor után. A rizikót növeli az elhízás, a légúti betegségek megléte, a túlzott alkoholfogyasztás, a terhesség és a dohányzás. A panaszok ráadásul – a gasztroenterológusok korábbi megfigyelése szerint – ősszel és némileg tavasszal rosszabbodnak, ilyenkor többen fordulnak hozzájuk hasfájással, gyomorégéssel, illetve feltételezett fekélybetegségekkel.
Mi lehet az oka ennek az időszakosságnak?
Ennek pontos oka nem ismert, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi és iskolai nyomás is, hiszen a stressz önálló rizikófaktor, és ebben a minőségében az egyik legáltalánosabb és legveszélyesebb is. Ugyanakkor viszont az is ronthat a betegek állapotán, hogy a hidegebb időben sokan nehezebb ételeket fogyasztanak, és kevesebbet mozognak.
Mit lehet tenni a reflux ellen? Elég, ha változtatunk az étrendünkön és többet mozgunk?
A reflux kezelése a savas pH-érték normalizálásán alapszik. Ha nem túl súlyosak a tünetek, valóban elég lehet, ha kiiktatjuk az étrendből a túl savanyú, fűszeres ételeket, az alkoholt, kávét, csokoládét és a dohányzást. A növényi zsiradékokkal és a vajjal is mértékletesen kell bánni. A szénhidrátok közül a keményítők – tehát a pékáru, a rizs, a tészta, a burgonya – jelenthetik az étkezés alapját, mert bár ezek rövidebb ideig tartózkodnak a gyomorban, nagyon jó savkötőnek számít mindegyik. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök egyéni érzékenység szerint ajánlottak, főként a rosttartalmuk miatt.
Mi történik, ha valaki nem figyel oda erre? Kialakulhatnak súlyosabb betegségek, például gyomorfekély?
A hasfájást, gyomorégést sokan a gyomor-fekéllyel azonosítják, holott a fekélybetegségeknek csupán tíz százaléka gyomorfekély, a döntő többség nyombél- vagy patkóbélfekély. A nyombélfekély eredője valóban gyakran a reflux. A tartósan erős savas-maró hatás ugyanis károsíthatja a gyomornyálkahártyát, és kialakulhat a gyomorfekély, illetve a nyombélfekély. Jó tudni, hogy a nyombélfekély nem rákosodik el és a gyomorfekélynél is csak 0,5 százalékban lehet rosszindulatú szöveti elváltozás. Ennek kizárása végett fontos a gyomortükrözés elvégzése, a szövettani mintavétel, gyomorfekély esetén pedig három-hat hónap múlva a kontrollvizsgálat. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha valaki gyomorfekélyre utaló tüneteket tapasztal, mint például közvetlenül étkezés után jelentkező gyomortáji teltség- és nyomásérzés, ritkábban felböfögés, nyelési nehézség, gyomorégés, émelygés. Ugyancsak kivizsgálást igényel, ha nyombélfekélyre utaló tünet mutatkozik, leginkább a reggeli étkezés előtt jelentkező éles, szúró fájdalommal, de ez kialakulhat étkezés után körülbelül két órával vagy akár éjszaka is. Emellett tudni kell, hogy a fekélyek kialakulásában a már ismert rizikófaktorokon túl szerepet játszik bizonyos gyulladásgátló, fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése és egy helicobacter pylori nevezetű baktérium is. Utóbbi elsősorban a nyombélfekély kockázatát növeli, míg a fájdalomcsillapító gyógyszerek kontrollálatlan szedése a gyomorfekély kialakulásának kockázatát emeli többszörösére.
