A felmérés így a gyógyszertárvezetők nagyságrendileg 10%- át fedte le, ezen belül figyelembe véve a területi eloszlást, illetve a gyógyszertár típusát is (együttműködési programhoz nem csatlakozott, hálózatban működő vagy franchise), hogy valóban reprezentatív mintát kövessen.
A résztvevők 12 kérdésben fejtették ki álláspontjukat, előző cikkünkben ismertettük a válaszaikat a jövőkép, a gazdasági kihívások, a gyógyszerész szakmaiság témáiban, most pedig bemutatjuk a digitalizáció, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia témaköreihez kapcsolódó prognózisaikat, véleményüket.
A kérdés megítéléséhez a kiinduló pont vizsgálata is fontos, így fontosnak tartottuk felmérni, hogy a gyógyszerészek mennyire elégedettek az általuk vezetett gyógyszertár jelenlegi digitalizációs szintjével. A válaszadók 59%-a teljesen vagy inkább elégedett a gyógyszertára digitalizációs szintjével, 16%-uk pedig egyáltalán nem vagy inkább nem.
Eltérés mutatkozott a területi és gyógyszertár működési típus szerinti válaszokban, összevetve ezeket, a franchise együttműködési rendszerekhez csatlakozott és a fővárosi patikák elégedettek kevésbé a digitalizációval, míg a kistelepüléseken működő, önálló gyógyszertárak határozottan elégedettebbek ebben a kérdésben.
Ennek hátterében leginkább a relatív összevetés húzódhat, ők bár a meghatározó statisztikák szerint jobban digitalizáltak, de ezek szerint több potenciális lehetőséget is el tudnának képzelni.
Az idő- és munkaerőhiány egy régóta ismert probléma a hazai gyógyszertárak körében, így nem meglepő módon a patikusok látnak még fejlesztési lehetőséget a digitalizációban, hogy csökkentsék az ilyen típusú terheiket. A felsorolt válaszlehetőségek közül legfőképpen az adminisztráció (71%), a készletkezelés (65%) és az árazás (63%) tekintetében látják a legnagyobb fejlesztési lehetőségeket, de a marketing/lojalitásprogramok digitalizációja és a pénzügyi/ számlázási tevékenység is hasonlóan magas pontszámokat értek el.
Mindezek tükrében érdekes megfigyelés, hogy a válaszadó gyógyszertárak csupán 22 százaléka tervezi 2026-ban valamilyen új digitális megoldás bevezetését a gyógyszertárában, a fővárosi (31%), illetve a franchise patikák (30%) ennél némileg nagyobb arányban.
A fenti megfigyelés szoros összefüggésben állhat az előző cikkünkben bemutatott gazdasági és jövedelmezőségi kihívásokkal, amelyek az országos és reprezentatív mintában nem mutattak eltérést sem a gyógyszertár típusától, sem a területi elhelyezkedésétől függő indexálásokban sem.
A felmérés egyik legérdekesebb eredményét kétség kívül a mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatos kérdésekre adott nyitottság jelentette, a válaszadók jelentős hányada (68%) szerint érdemi szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a gyógyszertári működésben; a fővárosi, illetve a franchise patikák ezt az átlagnál nagyobb valószínűséggel látják reálisnak.
A lehetséges felhasználási területek kapcsán elmondható, hogy minden területben látnak potenciált a válaszadók: kiemelkedően a betegadatok elemzésében, illetve a gyógyszerkölcsönhatások figyelésében.
Nem elhanyagolható mértékű a nyitottság az adminisztratív terhek mesterséges intelligenciával történő csökkentésének megítélésében sem, illetve az egyéb, már jelenleg is létező, különböző beépített algoritmusokkal is támogatott megoldásoknak is látnák helyét a gyógyszertárvezetők, mint például a készlet- és rendelésmenedzsent, a termékárazás és a pénzügyi előrejelzések, forgalmi adatelemzések.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a közforgalmú gyógyszertárak továbbra sem bizakodóak az új gazdasági év jövedelmezőségével kapcsolatban, de a szakmai megújulásban, a digitalizációs és innovációs eszközökben abszolút potenciált látnak a nem kifejezetten előnyös piaci körülmények között, illetve annak ellensúlyozására is.
A feltárt problémák, kihívások nem tekinthetőek új keletűnek, bár mértékük negativitása némi meglepetéssel szolgált. Ezen problémák nagy része gyökérok szinten rövid távon egészen biztosan nem vagy csak elenyésző mértékben orvosolhatóak, mint például a munkaerőhiány, a jogszabályi és hatósági környezet vagy akár a fogyasztói kereslet. Ugyanakkor a piaci verseny fokozódása miatt évről évre egyre fontosabbá válik, hogy a gyógyszertárak figyelembe vegyék az egyre tudatosabbá váló fogyasztók igényeit és attitűd-változásukat, megőrizve a hagyományos betegközpontú működésüket is.
A digitalizáció és az innovációk iránti nyitottság lehet a kulcs, melyre fogékonyság mutatkozik a felmérés alapján is. Ezen lehetőségek jó része már jelenleg is elérhető a gyógyszertári informatikában, de a fejlesztések nem állhatnak meg a partneri igények tükrében, hiszen a kutatás egyértelműen megmutatta, hogy ha a gyógyszertárak szeretnének versenyképesek maradni, akkor feltétlenül szükséges hatékonyan reagálniuk a változó körülményekre.
A gyógyszertári rendszereknek és kapcsolódó szolgáltatásoknak pedig háttértámogatást kell nyújtaniuk a mindennapi működés optimalizálásához, a betegellátás színvonalának emeléséhez, valamint ahhoz, hogy a gyógyszertárak rugalmasan, gyorsan és biztonságosan tudjanak alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci és szabályozói környezethez.
Dr. Szepesi-Palik Anett
gyógyszerész vezető
ENELIS Informatikai Zrt.
2026. június 11.
