A felmérés így a gyógyszertárvezetők nagyságrendileg 10%- át fedte le, ezen belül figyelembe véve a területi eloszlást, illetve a gyógyszertár típusát is (együttműködési programhoz nem csatlakozott, hálózatban működő vagy franchise), hogy valóban reprezentatív mintát kövessen.
A résztvevők 12 kérdésben fejtették ki álláspontjukat elsősorban a jövőkép, a gazdasági kihívások, a gyógyszerész szakmaiság, valamint a digitalizáció, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia témaköreiben.
Cikkünk első részében a jövőképekkel kapcsolatos meglátásokra és a kihívásokra fókuszálunk.
Egy -100-tól +100-ig terjedő skálán a gyógyszertári szektor 2026-os kilátásait összességében a gyógyszertárvezetők -16 ponttal értékelték, tehát enyhén romló tendenciát várnak. Szinte minden pontot negatív prognózisokkal illetnek, mint például a jogszabályi és hatósági környezet vagy a fogyasztói keresletet.
Ennél is rosszabb tendencia mutatkozik a gyógyszertári szektor gazdasági és piaci körülményeinek (például árrés, költségek, beszállítói viszonyok) és a munkaerőpiaci helyzet (szakember-ellátottság, megtartás, utánpótlás) megítélésében.
Az egyetlen pozitív remény a szakmai megújulásban, a digitalizációs és innovációs lehetőségekben mutatkozott meg. A válaszok sem területi, sem patika típustól függően nem mutattak szignifikáns eltéréseket a pontozásban.
A hosszú évek óta mutatkozó tendencia a munkaerőpiac nehézségeivel kapcsolatban a 2026-os évben sem tűnik el, a gyógyszertárvezetők továbbra is problémaként érzékelik és prognosztizálják a szakemberhiányt.
A gyógyszertárak típusa szerint eltérés figyelhető meg a válaszokban: míg az együttműködési programhoz nem csatlakozott gyógyszertárak ezt tekintik a legnagyobb nehézségnek (-69 pont), addig ugyanez az együttműködési programban résztvevő gyógyszertárak esetében alacsonyabb (-49 pont).
Egy további eltérés figyelhető meg a területi eloszlás tekintetében, általánosságban elmondható, hogy gyógyszerészeket főleg a kisebb városok és falvak patikáiban nehéz megtartani vagy megtalálni.
A fogyasztói szokások masszívabb átalakulása már a pandémia alatti és utáni időkben is relevánsnak számított, a 2025. novemberi felmérés során a megkérdezettek a felsorolt kilenc állítás közül nyolc esetében a fogyasztói tudatosság erősödésére számítanak.
A legjelentősebb növekedést az online tájékozódásban, az árérzékenységben, a digitális egészségügyi alkalmazások használatában, valamint az akciók és hűségprogramok iránti érdeklődésben prognosztizálják.
A gyógyszertárak típusa szerint szignifikáns eltérés jelentkezett az akciók iránti érzékenység megítélésében: az önállóan működő gyógyszertárak tapasztalata szerint ez kevésbé fontos a fogyasztóknak, szemben a hálózatban működő és franchise patikák megítélésével.
Hasonló, patika típus szerinti véleménykülönbség mutatkozik meg az önkiszolgáló megoldások kérdésében is, a franchise gyógyszertárak jelentősebbnek ítélik meg a fogyasztók ilyen irányú igényeinek növekedését (+22 pont), a hálózatban működő gyógyszertárak ezt közel hasonlóan látják (+20 pont), azonban az együttműködési programban nem résztvevő (+2 pont) vagy a kistelepülésen működő patikák (+1 pont) vezetői ezt szignifikánsan kevesebbre pozícionálják.
Szintén eltérőnek bizonyult a márkahűség jelentőségének megítélése, ezt jellemzően a kistelepüléseken működő gyógyszertárak érzékelik fontos fogyasztói szempontnak, míg a nagyobb településeken és franchise-os vagy hálózatban működő gyógyszertárak ebben enyhe csökkenést prognosztizálnak.
A gazdasági kihívások kérdésében minden pontra inkább kihívásként tekintenek a gyógyszertárvezetők.
Országosan és patika típustól függetlenül egyetértés látszik abban, hogy a működési költségek növekedésére és a jövedelmezőség csökkenésére számítanak a kollégák.
A megkérdezett kompetencia bővítés témájában a hagyományosan a gyógyszerészethez közelebb álló kompetenciák, mint például a polifarmáciás betegek terápiás tanácsadása, a gondozási szolgáltatások bővítése és az azóta már 2026. 03. 25-én a 2026. évi 32. számú Magyar Közlöny számában jogszabályban is megjelent gyógyszerészi receptírás magas támogatottságot élveznek, területi vagy típus megoszlás nem érzékelhető ezeken a válaszokon.
A vélemények jóval megosztottabbak a vakcináció kérdésében (-18 pont), a válaszadók többsége teljesen vagy inkább elutasítja (53%), ezen belül is szignifikáns eltérés mutatkozik az együttműködési programban nem résztvevő (-34 pont), illetve a kistelepülésen működő (-23 pont) patikák vezetőinek körében, ők fejezték ki leginkább az ellenérzésüket az oltási kompetenciák kapcsán.
A konkrét kompetenciák megítélésének vizsgálatán túl releváns kérdés, hogy a kompetenciák bővítésében inkább lehetőséget vagy kockázatot látnak-e a gyógyszertárvezetők. A többség (57%) a gyógyszerészi kompetenciák bővítését egyértelműen lehetőségként értékeli és a patikavezetők csupán 16%-a látja ezt kockázatnak. Érdekes megfigyelés, hogy a kistelepülésen működő gyógyszertárak vezetői látnak ebben jellemzően nagyobb lehetőséget.
A felmérésből kiderül tehát, hogy a gyógyszertárvezetők, tulajdonosok prognózisai inkább negatív képet mutatnak a 2026-os gazdasági évre vonatkozóan, a szakmai kompetenciák kérdésében viszont egy kifejezett bizakodás jellemzi országosan a szakmát. A fenti problémák megoldási lehetőségeivel, illetve a gyógyszertárvezetők véleményével a digitális és innovációs lehetőségekkel kapcsolatban a következő cikkünk nyújt betekintést.
Dr. Szepesi-Palik Anett
gyógyszerész vezető
ENELIS Informatikai Zrt.
2026. május 13.
