10 éve nem tapasztalható, 7%-ot meghaladó infláció rázza meg a gazdaságunkat. Iparágtól függetlenül a keresleti és a kínálati oldalon is nagy hullámzás tapasztalható, és az ebből származó kiszámíthatatlanság az egészségügyi szektort sem kerüli el. Az eddig megszokott szerepekben is némi átalakulás érezhető: a betegek jobban támaszkodnak a gyógyszerészekre a gyógyulás folyamata során. Sokan emiatt tévesen a gyógyszerellátási rendszer szereplőit a járványhelyzet nyertes szektorai közé sorolják, miközben jól látható, hogy az emberek nem vásárolnak több gyógyszert, ugyanakkor az iparágra nehezedő terhelés emelkedett.
Nézzünk a színfalak mögé Vertse Gábor, a PHOENIX Pharma Zrt. gazdasági igazgatójának segítségével, hogy megértsük, mi okozza ezt a folyamatot, és vizsgáljuk meg közösen azt is, hogyan tudunk a nehézségek ellenére versenyképesek maradni.
a PHOENIX magyarországi cégcsoport igazgatósági tagja, 2020. február 1-je óta tölti be ezt a pozíciót.
2010-ben csatlakozott a PHOENIX csapatához, kontrollingvezetőként, ezt megelőzően közel tíz évet töltött könyvvizsgálóként nemzetközi és magyar ügyfelek éves pénzügyi beszámolóinak ellenőrzésével és számviteli tanácsadói tevékenységgel.
Debreceni gyökereit ápolja, de családjával már hosszú ideje Budapesten él.
Szabadidejében szeret utazni, a szépirodalom és a színház nagy kedvelője, de ezzel egyenértékű kikapcsolódás jelent számára valamilyen aktív mozgással töltött idő, mint például az úszás vagy kerékpározás.
A koronavírus két éve a mindennapjaink része. Sokat hallunk válságról és sokat hallunk a kilábalásról is – jelenleg hogy néz ez ki közgazdász szemmel?
A COVID-világjárvány és a lezárások hatására 2020 elején a világ minden gazdasága egyszerre húzta be a vészféket: szinte teljesen leállt a gyártás, iparágtól függetlenül, a rendeléseket mindenhol visszamondták, a kiskereskedelmi forgalom drámai szinten visszaesett. Ez a rendkívüli folyamat természetesen minket, a gyógyszerellátás szereplőit is érintett. Míg a fogyasztást általánosságban véve visszafogták a háztartások, a gyógyszerek kereslete egyik pillanatról a másikra a többszörösére nőtt az első időszakban.
A PHOENIX számára ez azt jelentette, hogy nemcsak az 1.200 gyógyszertár megemelkedett forgalmát kellett biztosítsuk, ahol elsődleges beszállítók vagyunk, hanem azt a közel 1.000 patikáét is, melyeknél a versenytársaink mint fő beszállítók nehézségekbe ütköztek.
A vásárlói roham pár hét alatt lecsengett, de ez az időszak komoly kihívás elé állította a gyógyszertárakat és a nagykereskedőket is. Sokáig fogunk még emlékezni a kollégákkal ezekre az éjszakába nyúló munkanapokra.
A korlátozások fokozatos feloldása és az oltások elindítása nyomán a gazdaságok – köztük a magyar gazdaság is – gyors „visszapattanást” mutattak az elmúlt egy évben. A 2008-as válságnál tapasztalható lassú felzárkózás helyett a makrogazdasági adatok V alakú kilábalás formáját veszik fel, nem kis részben a világméretekben elindított, fogyasztást és beruházásokat ösztönző állami mentőcsomagoknak köszönhetően. Magyarország esetében is a 2020-as 5%-os GDP-csökkenést gyors korrekció követte 2021-ben, és az év végére a gazdaság visszatért a válság előtti szintre, sőt némileg meg is haladta azt.
Ez azt jelenti, hogy túl vagyunk a járvány hatásain?
Sajnos ez ebben a formában nem jelenthető ki. Annak ellenére, hogy 2021 nyarán bizonyos szempontból normalizálódott átmenetileg az életünk, a háttérben zajló folyamatok sokkal lassabb és összetettebb hatással bírnak.
A mesterségesen visszafogott, késleltetett fogyasztás és a gigantikus állami költekezés hatása az lett, hogy az ellátási láncok felborultak. A lemondott rendelések egyszerre zuhantak rá a kényszerszünetből visszatérő gyártói szektorra, a megnövekedett igények ellátásához viszont nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű nyersanyag és gyártói kapacitás. Ezt bővítéssel részben lehetett kezelni, ugyanakkor ezzel a probléma továbbgyűrűzött a logisztikai szektorra olyan triviálisnak tűnő nehézségekkel, minthogy nincs elég konténer, amivel a termékeket lehet mozgatni a különböző piacok között.
A kereslet és kínálat egyensúlya felborult, és ez – ahogy az lenni szokott – az árak elmozdulását eredményezte. A piacok elkezdtek egymásra licitálni a szűkös erőforrásokért, ezzel is felhajtva a beszerzési költséget, miközben egyéb környezet- és gazdaságpolitikai tényezők is befolyásolták ezt a folyamatot. Például az európai klíma-stratégia, melynek keretében a szénerőművek nagymértékű visszafogása következett be, vagy az egyes európai gazdaságokban kialakuló elhatárolódás az atomenergiától.
Mindezen tényezők, vegyítve a geopolitikai feszültségekkel, illetve az energiai piacon és a CO2 kvóták kibocsátási piacán tapasztalható spekulációs hatásokkal, az energiaárak soha nem látott felfutását eredményezték. Az áram ára egy év alatt megháromszorozódott, a földgáz ára pedig több mint ötszörösére nőtt a szabadpiacon. A novemberi csúcsot követően némi normalizálódás megindult, de látni kell, hogy az alacsony infláció, alacsony kamatok és stabil növekedés időszakának egy időre búcsút kell intenünk. Az energiapiacon, középtávon a korábbi árszintek visszatérése sajnos nem reális forgatókönyv.
Ebben a jelenlegi, nagyon szomorú háborús helyzet sem segít…
Ez abszolút így igaz. Az orosz-ukrán konfliktus valóban nagyon szomorú, elsősorban emberi szempontból. Emellett pedig a gazdasági hatásai is nagyok, egyelőre nem is látjuk pontosan, hogy mekkorák. Bár jelen állás szerint a gázra és olajra még nem vezettek be szankciókat, de a feszültség már így is tovább drágította az energiahordozók árát.
Továbbá jelenleg a piacot ért sokkhatás miatt saját bőrünkön érezhetjük a forint gyors gyengülésének a hatását is. Összességében a volatilitás megnőtt, de reményeink szerint ez nem lesz tartós tendencia. Nagyon bízunk benne, hogy a háborúnak mielőbb vége lesz, befejeződik az értelmetlen erőszak és ezzel párhuzamosan megnyugszanak és kiszámíthatóbbá válnak a gazdasági folyamatok is.
Hogy érintik ezek a borús kilátások hazánkat?
Magyarország helyzete némileg speciális ebben a témakörben. Az állami mentőcsomag általánosságban véve kisebb mértékű volt, mint a nyugat-európai piacokon, és a kormányzat inkább a korlátozások gyorsabb feloldásával próbálta mérsékelni a visszaesés hatását. Ezen túl az elmúlt időszakban a lakosságnak adott jövedelemtranszferek révén igyekezett a fogyasztást ösztönözni.
Gondoljunk csak többek között a hitelmoratóriumra, a 13. havi nyugdíjra, az adóvisszatérítésekre, a minimálbér emelésére vagy a kedvezményes lakásvásárlási hitelekre. Látható, hogy ez a cél teljesült, hiszen mind az ipari termelés, mind a háztartások fogyasztása felpörgött, aminek eredményeképpen 2021-ben egy dinamikus bővülést tapasztalhatunk a gazdaságban.
A gazdaság újranyitásának következtében a 4% alatti munkanélküliségi ráta gyakorlatilag a járvány előtti szintet mutatja, ugyanakkor azt is jelzi, hogy a munkaerő-problémák is visszatértek – minden szegmensben.
Ha kicsit tovább szűkítjük a kört, mit jelent mindez a gyógyszerellátás szempontjából?
Az elmúlt két év történései leginkább két oldalról érintik a hazai gyógyszertárakat.
Egyrészt továbbra is számolniuk kell a bérköltségek dinamikus növekedésével. A minimálbér és a garantált bérminimum is közel 20%-kal emelkedett január 1-jével, ami nemcsak a legalacsonyabb bérű szektorokban érzékelhető, hanem ennek hatása várhatóan végiggyűrűzik a teljes bérspektrumon, magasan tartva az átlagbér-emelkedést.
Ez annak fényében jelent különös nehézséget, hogy egyébként is magas átlagos bérinflációt tapasztalunk már évek óta Magyarországon, miközben a patikai szektort a gyógyszerészhiány is sújtja.
Ugyanakkor ezt a folyamatot némileg ellensúlyozza, hogy a munkáltatókat terhelő bérjárulékok is folyamatosan csökkennek – ez idén 4%-os adócsökkenést jelent.
A másik fontos tendencia az erősödő inflációs nyomás, amely még valószínűsíthetően nem mutatta meg a teljes hatását. Hiszen állami intézkedések révén – mint például a rezsiköltségek befagyasztása vagy éppen a fogyasztói kosárban jelentős termékek esetében (üzemanyag, egyes alapvető élelmiszerek) ideiglenes jelleggel alkalmazott hatóságilag szabályozott fogyasztói árak tompítják ezt a hatást.
Első ránézésre – mivel kisfogyasztókról beszélünk – a fixált állami árak miatt az energiaárak növekedése kisebb mértékben érinti a patikákat, ugyanakkor sejthető, hogy minden termék és szolgáltatás árába beépülnek ezek a hatások.
Meggyőződésem, hogy mindezt némileg ellensúlyozza a készletezésben már régóta tapasztalható segítség, amit a gyógyszertáraknak nyújtunk. A napi többszöri szállítással a PHOENIX átveszi a készletezés terhének jelentős részét, ami a jelenleg tapasztalható gyorsan emelkedő kamatok mellett különösen fontos.
Hogyan érintik a PHOENIX-et ezek a folyamatok?
A PHOENIX, jelentős gyógyszerlogisztikai szolgáltatóként, szintén szembesül az itt említett tendenciákkal, mégpedig három oldalról:
Mindhárom esetben kétszámjegyű inflációs nyomásról beszélhetünk, aminek kezelésére fontos volt felkészülnünk. Például az energiaszektor elemzésének eredményeképp hosszútávú szerződéseket kötöttünk és kapacitáslekötésekkel dolgozunk azért, hogy továbbra is magas minőségben és versenyképes árszinten tudjunk szolgáltatni.
Külső szemlélőként sokan feltételezik, hogy a járvány hatására megugrottak a gyógyszer-eladások, ami ellensúlyozhatja a negatív tendenciákat.
Ez mennyire valós állítás?
A teljes gyógyszerpiac 2,3%-kal csökkent 2021-ben a dobozszámok tekintetében, és lement 360 millió doboz alá, amire utoljára 2017-ben volt példa.
Ez egy érdekes fejlemény annak fényében, hogy az elmúlt négy évben lassú, de folyamatos növekedést tapasztaltunk – nagyjából az átlagéletkor növekedésének ütemével megegyezőt. A tavalyi évben tapasztalható csökkenést döntően a vényköteles kategória magyarázza az innen eltűnő 7 millió dobozzal. Sajnos sejthető, hogy ennek okai között ott rejlik a vásárlóerő csökkenése miatt ki nem váltott receptek aránya is. Emellett a nem vényköteles kategória stagnált, vagyis ennek a szegmensnek a forgalma sem volt képes ellensúlyozni a visszaesést.
Akkor, ha az értékesített mennyiség nem is, de az árváltozások talán ellensúlyozhattak valamit?
Ez egy másik érdekes tényező, az árrések kérdése, amely egyaránt érinti a gyógyszertárakat és a nagykereskedőket is. Az elmúlt 10 évben nem történt meg a vényköteles termékek árrésvalorizációja, pedig a költségek jelentősen emelkedtek, ami sajnos a versenyképesség romlásához vezetett.
A COVID-járvány során egyértelművé vált, hogy a gyógyszertáraknak és nagykereskedőknek kulcsszerepük van a folyamatos és biztonságos gyógyszerellátásban. Ez a szerep arra kötelez minket, a gyógyszertári szegmens piacvezető nagykereskedőjét, hogy rendkívül szigorúan értelmezzük az ellátási kötelezettségünket.
Ez azt jelenti, hogy teljes termékpalettával üzemelünk a legnehezebb időkben is, és a készletezési döntéseknél a gyógyszertárak igényeinek kielégítése az elsődleges szempont, nem a realizálható árrés.
Mindeközben a szabadáras termékek piacán évek óta fokozódó árversenyt tapasztalunk, ami miatt nincs reális lehetőség a profitabilitás növelésére e szegmensben sem. Tudjuk, hogy ez hasonló terheket ró a gyógyszertárakra is, így a PHOENIX szorgalmazza az árrésrendelet valorizációját. Véleményem szerint erre már egy jó ideje szükség lett volna.
Ebben az esetben, a szűkülő mozgásteret látva milyen lehetőségek állnak a PHOENIX előtt?
A PHOENIX elkötelezett szereplője a hazai gyógyszerellátási rendszernek. A nehézségekre beruházásokkal, fejlesztésekkel és addicionális szolgáltatásokkal reagálunk. Mikor a COVID hatására a legtöbb cég visszafogta a költéseit, mi egy 2,5 milliárd forint értékű raktártechnológiai beruházás-sorozatot hajtottunk végre.
Nagyon fontosnak tartjuk a folyamataink modernizálását és automatizálását. Tevékenységünk folyamatos fejlődése miatt egyre több dolgozóra lenne szükségünk, de a munkaerőpiaci helyzet miatt ezt egyre nehezebben tudjuk megoldani. Az automatizálással sikerült egy munkaerő-kapacitásbeli problémát orvosolnunk, és így a kollégáinkat, akik ennek köszönhetően felszabadultak, a raktár más területein tudjuk foglalkoztatni.
Ezt megnyugtató hallani. A PHOENIX és azon belül az Ön munkatársai kapcsán mi az, amit még ki szeretne emelni?
Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar gazdaság jelentős szereplője a PHOENIX Pharma Zrt., forgalmunk alapján Magyarország 30 legnagyobb vállalata közé tartozunk.
A 6 telephelyünk szerte az országban több mint 600 főnek nyújt közvetlen munkalehetőséget, emellett pedig alvállalkozók révén és a folyamatosan növekvő beruházásaink által további több száz családnak biztosítunk megélhetést. Nagyon örülünk, hogy olyan régiókban is hangsúlyos szerepet játszunk, melyeket a nemzetközi beruházások jellemzően elkerülnek, ezzel is hozzájárulva egyes országrészek versenyképességének növeléséhez. Érezzük, hogy felelősséggel tartozunk ezekért a régiókért és az itt élő emberekért.
Arra pedig személyesen, gazdasági vezetőként különösen büszke vagyok, hogy ilyen szűkös keretek között is magas hatékonysággal és nagyfokú költségtudatosság mellett tudunk működni, valamint így is ilyen magas minőségű szolgáltatást nyújtunk az ország szinte összes gyógyszertárának.
Ehhez meglátásom szerint két dologra van szükség: első és legfontosabb a partneri viszony az ellátott gyógyszerészekkel – a közös gondolkodás ereje.
A második pedig a rugalmas szemléletünk, mely ötvözi a nemzetközi háttérből fakadó tudást és hozzáállásunkat, valamint az egyes telephelyeken folyó családias működésünket, és az ebből fakadó nyílt és gondoskodó gondolkodásmódunkat.
Úgy gondolom, hogy a hagyományok és az innováció sikeres vegyítésével érhetjük el célunkat, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsuk a gyógyszertáraknak és kórházaknak.
-bf-
2022. április 4.