Magazin

Gyógyszerész segédlet

Kullancsok által terjesztett betegségek


A gyógyszerész is segíthet


A kullancsok kora tavasztól késő őszig előfordulnak az erdőkben, parkokban. Az állatok vérének szívásából élnek, de időnként embert is csípnek. A kullancscsípés önmagában nem okoz betegséget, de ha a kullancs valamilyen vírussal vagy baktériummal fertőzött, akkor ez a kórokozó a kullancs csípésével bekerül az ember vérébe és betegséget okozhat. A kullancsok által terjesztett betegségek kockázata megfelelő felkészültséggel jelentősen csökkenthető.

Az állatok által terjesztett betegségek sora hosszú, ám ezek egy része (pl. Alkhurma vérzéses láz, krími–kongói vérzéses láz) Magyarországon nem, vagy igen ritkán fordul elő. Ennek két oka lehet: vagy maga a kórokozó, vagy az azt terjesztő kullancsfaj nem honos nálunk. A klímaváltozással mindez változhat, de a több száz kullancsfaj közül jelenleg egy, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), és két, általa terjesztett betegség, az agyvelőgyulladás és a Lyme-kór igényel figyelmet.
A kullancsok jellemzően gazdag aljnövényzetű erdőkben fordulnak elő. A kullancsok a talajon élnek, de 20-70 cm magasra felmásznak a növényzetre, és a hőmérséklet érzékelésével keresnek olyan melegvérű állatokat, amelyek véréből táplálkozhat.
Mivel kiszáradásra érzékenyek, a napos helyeket kerülik. Ha a környezet kedvező számukra, városi környezetben is előfordulnak, sőt, a kutyák, macskák révén a kertekbe is bekerülhetnek.
A mintegy két tucat, Magyarországon is honos kullancsfaj pontos azonosításához szakértelem szükséges – de ahhoz, hogy ezek ellen védekezzünk, nem kell mélyebb rendszertani ismeret.


A kullancscsípés megelőzése

Távoltartás

A kertekben fűnyírással, a bokrok és az aljnövényzet nyírásával tarthatók távol a kullancsok. Emellett a kutyákat, macskákat is érdemes kullancsriasztó szerekkel védeni, mivel a lakókörnyezetbe a háziállatok hurcolhatják be a kullancsokat.

Megfelelő ruházat

Erdei kirándulás esetén viseljünk hosszú ujjú felsőt és nadrágot. Előnyös, ha a ruházat világos színű, mert azon könnyen észrevehető a fekete színű kullancs. A nadrág szára legyen szűk vagy a zokniba betűrt.

Használjunk kullancsriasztó szereket!

Ezek szaga távol tartja az ízeltlábúakat. Sajnos, nem mindegyik szúnyog- és kullancsriasztó az, aminek látszik: a boltok és a webáruházak tele vannak olyan karkötőkkel, aeroszolokkal, testmatricákkal, amelyek hatásossága legalábbis kétséges.
A hatásosság garanciája az, hogy a termék megtalálható az engedélyezett irtószerek listáján (www.oek.hu/ika/index.php/oek/ irtoszerek). Ahhoz, hogy egy készítmény engedélyt kapjon, igazolni kell a hatásosságot. Az engedéllyel nem rendelkező termékek esetén erre semmi garancia nincs.
Fontos, hogy a vásárlók tudjanak arról, hogy a gyógyszertárakban garantált hatásosságú kullancsriasztók kaphatók – ráadásul a patikákban az alkalmazáshoz szükséges szakértelem is megvan. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen gyakran, milyen módon (testfelületen vagy ruházaton) és kinek (pl. várandós nőknek vagy gyerekeknek) alkalmazható egy adott termék.
A hatás időtartama is nagyon különböző lehet: van olyan termék, amely akár 8 órás védelmet biztosít, de olyan is, amely ennél sokkal rövidebbet. A mintegy 100, személy- vagy ruházatkezelésre engedélyezett termékről részletes információ nyerhető az OEK adatbázisában.

Fontos a gondos átvizsgálás

A kirándulás végén, de még jobb, ha közben is. Különös figyelmet kell fordítani a hajlatokra és a deréktájékra, de a hajas fejbőrre is.

Távolítsuk el!

Ha már belénk fúródott a kullancs, mielőbb ki kell szedni. A bőrbe fúródott kullancs először elkezd táplálkozni, a kórokozók emberi szervezetbe juttatását csak pár óra múlva kezdi meg. Ha időben észleljük a csípést, van néhány óránk az esetleges fertőződés megakadályozására.
A kullancs nagyon könnyen kiszedhető a gyógyszertárakban kapható kullancseltávolító kanállal – célszerű, ha egy ilyen ott lapul a hátizsákban. De ha nincs nálunk, egy vékony hegyű csipesz is megteszi. Arra azonban figyelni kell, hogy a kullancsot úgy kell kiszedni, hogy az utótestét ne nyomjuk össze, ehhez a bőrhöz legközelebb eső részénél kell megfogni. Ha csipesz sincs, mindez körömmel is elvégezhető. A sebet érdemes lefertőtleníteni, erre a célra alkalmasak a gyógyszertárakban kapható fertőtlenítő sprayk vagy oldatok.

Encephalitis elleni védekezés


A kullancsok által hazánkban terjesztett betegségek közül a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás a legsúlyosabb. A kullancsencephalitis-vírussal fertőzött kullancsok csak bizonyos területeken találhatók meg, és ezeken a helyeken is csak 0,05-5%-uk hordozza a vírust. Európában a fokozott kockázatú országok közé tartozik Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, a balti államok, Németország déli része, valamint Svédország déli és keleti része. A hazánkban élő kullancsok fertőzöttsége alacsony.
A kullancsencephalitis-vírussal fertőzöttek közül körülbelül minden negyedik ember megbetegszik.
Az encephalitis tünetei a magas láz, erős fejfájás, néha bénulás és görcsök. Bár a betegségnek nincs specifikus kezelése, a legtöbb beteg meggyógyul, de egyharmaduknál a betegség hosszú távú szövődményei (akár élethosszig tartó bénulás) is jelentkezhetnek.

A kullancsok által terjesztett encephalitis kockázata jelentősen csökkenthető védőoltásokkal. Hazánkban négyféle oltóanyag van forgalomban:

  • ENCEPUR ADULTS szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben
  • ENCEPUR JUNIOR szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben
  • FSME-IMMUN felnőtteknek szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben
  • FSME-IMMUN JUNIOR szuszpenziós injekció előretöltött fecskendőben

Mindegyik vakcina elölt vírusokat tartalmaz. A gyermekeknek szánt változatok mindössze a dózisban különböznek (a felnőtt adag felét tartalmazzák). A gyermekoltásokat már 1 éves kortól be lehet adni, a felnőtteknek szánt vakcina az Encepur esetén 12 éves, az FSME esetén 16 éves kor fölött alkalmazható.
Az oltási rend az FSME és az Encepur esetén némileg eltér. Az immunreakció kialakításához két alapoltás szükséges 1-3 hónap időközzel, amit 9-12 hónap múlva emlékeztető oltás követ. Ezután 3-5 évenként újabb emlékeztető oltásokra van szükség a védettség fenntartsa érdekében. Mivel a védettség a második oltás beadása után 2 héttel alakul ki, az oltási sorozatot érdemes télen elkezdeni. Ha túl rövid idő áll rendelkezésre (pl. kullancsoktól fokozottan fertőzött területre való utazás előtt), gyorsított oltási séma is alkalmazható, de ilyen esetben is mintegy 1 hónapra van szükség a védettség kialakítására az első oltástól számítva.

A Lyme-kór kezelése


A Lyme-kór egy baktérium (Borrelia burgdorferi) által okozott zoonózis, azaz állatról emberre terjedő fertőző betegség. A Lyme-kór kórokozóját az európai kullancsok mintegy 10%-a hordozza – Magyarország a fertőzöttebb területek közé tartozik.
Legjellegzetesebb, az esetek háromnegyedében előforduló tünete a vándorló bőrpír (erythema migrans), amely általában egy hetes (de legalább 2 napos) lappangási idő után alakul ki a csípés helyén. Ez a „kiütés” kis kerek foltként jelentkezik, majd mérete növekedésével, közepe halványulásával gyűrű formájúvá alakul.
A bőrelváltozás gyengén éghet, fájhat, de igen ritkán viszket. Ezzel párhuzamosan fejfájás, láz, gyengeség, ízületi és izomfájdalom jelentkezhet, esetenként idegrendszeri tünetek is.

Mivel a betegséget a szervezetben szaporodó baktérium okozza, a kezelés eszközei az antibiotikumok. A korai stádiumban diagnosztizált esetekben erre a célra doxiciklint, amoxicillint vagy cefuroximot alkalmaznak.
A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt betegeknél a kullancscsípés után hetekkel ízületi, idegrendszeri vagy szívpanaszok jelentkezhetnek. A kezelés ezekben az esetekben is antibiotikum-kezelésen alapul. 
Mivel a krónikussá váló Lyme-kór maradandó károsodásokat okozhat, elsődleges jelentőségű a megelőzés. Ennek módja (védőoltás híján) a kullancscsípés megelőzése és a testbe fúródott kullancs mielőbbi eltávolítása.

Gyakori kérdések

Ránk eshet-e kullancs a faágakról?
Erre szinte semmi esély nincs. A kullancsok nem másznak fára, a füvek, bokrok alacsony (legfeljebb 1,5 magasan lévő) levelein várják az áldozatukat, amelyet a testhőmérséklete alapján azonosítanak, majd ráakaszkodnak.

Megelőzhető-e a kullancscsípés B-vitamin szedésével?
Sajnos, nem. A B-vitaminok egy része (nagy dózis fogyasztása esetén) a bőrön keresztül is kiválasztódik, jellegzetes szagot okozva, de ez nem elegendő a kullancs elriasztásához.

Van-e értelme kullancskanalat venni?
A kullancskanál (vagy -csipesz) nem feltétlenül szükséges a kullancs kiszedéséhez, viszont segít abban, hogy az eltávolítás közben ne nyomjuk össze az állat utótestét, mert ez fokozhatja a megfertőződés kockázatát.

Kell-e csavarni a kullancsot kiszedés közben?
Nem, ennek semmi jelentősége, a lényeg az, hogy mielőbb és összenyomás nélkül eltávolítsuk.

Segít-e a krémezés, netán az olajos, ecetes vagy petróleumos bedörzsölés?
Ezek a „házi praktikák” kifejezetten veszélyesek, mivel öklendezésre késztethetik a kullancsot, ami fokozza a fertőzés kockázatát.

Mi a teendő, ha beszakad a kullancs feje?
A felületi fertőtlenítésen kívül semmi. A beszakadt „fej” (valójában szájszerv) nem fertőző; ugyanúgy kilökődik idővel, mint egy apró szálka.

Szükséges-e csökkenteni a gyulladást a kivett kullancs helyén?
Nem, nem szükséges. A szteroidos krémek különösen kerülendőek, mivel a szteroidok az immunrendszerre hatva elősegíthetik a Lyme-kór kórokozójának terjedését.

Mire jó a kullancsteszt?
A kullancstesztek jellemzően a Lyme-kór kórokozójának kimutatására alkalmasak – de nem a megcsípett emberből, hanem a kullancsból. Ha a tesztet nem megfelelően használják, elképzelhető, hogy a kórokozót nem azonosítja, mint ahogy az is, hogy egy fertőzöttnek kimutatott kullancs nem adta át a kórokozót az embernek. Ezek a tesztek csak tájékozódásra szolgálnak, semmiképp sem diagnosztizálásra. A Lyme-kór legkönnyebben a jellegzetes tünetek alapján vagy laborvizsgálattal azonosítható.

Elkapható-e újra a Lyme-kór?
Sajnos, nem alakul védettség azoknál, akik átestek a betegségen, úgyhogy igen.

Kell-e megelőzési céllal antibiotikumot szedni kullancscsípés után?
Ez teljesen indokolatlan. A Lyme-kór megelőzésére nem, kezelésére viszont alkalmazható antibiotikum. A preventív céllal adott antibiotikum nem feltétlenül pusztítja el a kórokozót, azonban a klinikai tüneteket elfedi és megnehezíti a laboratóriumi leleltek értékelését.

Érdemes-e kullancscsípés után beadatni az encephalitis védőoltást?
Ha korábban nem voltunk beoltva, ez eső után köpönyeg. Ha a kullancs fertőzött, akkor előbb okoz megbetegedést, mintsem hogy kialakulna a védettség.

Kell-e tartanom a Lyme-kór kezelését célzó antibiotikum kúrától?
A hosszas antibiotikumkezelés károsíthatja a bélflórát, a patogén baktériumok (pl. Clostridium difficile) elszaporodhatnak, aminek komoly következményei is lehetnek. Ennek megelőzésére pre- és probiotikumot célszerű alkalmazni. Fontos, hogy olyan terméket válasszunk, amely nem érzékeny a kezelésre használt antibiotikumra.


Dr. Csupor Dezső

2022. július 7.

Dr. Csupor Dezső