Magazin

Gyógyszerész segédlet

Immunrendszer-modulálás a légúti betegségek kezelésében és megelőzésében

Az immunrendszer egyik fontos feladata, hogy elhárítsa a különböző kórokozók (vírusok, baktériumok, paraziták) behatolását, elszaporodását a szervezetben. A védekezés egyik pillére, a veleszületett immunitás már embrionális korban kialakul, ugyanakkor a védettség másik meghatározó formája később, fertőzések következtében (természetes immunitás) vagy védőoltások alkalmazása útján fejlődik ki (mesterséges immunitás). A betegségek megelőzésében dominálnak a védőoltások, azonban elméletileg lehetőség van arra is, hogy a szervezet nem specifikus védekezőképességét tovább fokozzuk – sőt, erre a célra gyógyszertárban forgalmazható készítmények is elérhetők.

Az immunrendszer hatékony működésének alapja, hogy a szervezetben megfelelő mennyiségben rendelkezésre állnak az ehhez szükséges vitaminok, ásványi anyagok.

A következő anyagok hiányában nem képzelhető el megfelelő immunműködés:

  • A-vitamin
  • B6-vitamin
  • B9-vitamin (folsav)
  • B12-vitamin
  • C-vitamin
  • D-vitamin
  • cink
  • réz
  • szelén
  • vas

A vegyes, változatos étrend biztosítja a szervezet számára a vitaminok és ásványi anyagok kielégítő mennyiségét – vagyis majdnem.
A C-vitamin szükséges mennyisége egy egészséges felnőtt ember számára napi 80 mg – ennyi már néhány szem gyümölcsben, zöldségben is található.
Az A-vitamin bőségesen megtalálható a tejben, tojásban, húsokban, míg előanyaga a sárgarépában, sütőtökben.
A többi vitamin és nyomelem esetén ugyanez a helyzet: ha kiegyensúlyozottan étkezünk, nem alakul ki az immunrendszer működését rontó hiányállapot. Egyetlen kivétel a D-vitamin, amelyet célzottan pótolni szükséges ahhoz, hogy a szervezet D-vitamin-szintje megfelelő legyen.
A felsorolt vitaminok, nyomelemek a normál működés fenntartását szolgálják. Ebben az esetben nem érvényesül a „minél több, annál jobb” elv: ha a szükségesnél többet fogyasztunk ezekből, nem működik jobban az immunrendszerünk.
És ez jól is van így, hiszen az immunrendszer túlműködése éppen olyan probléma, mint amikor alulműködik. Előbbi autoimmun betegségként, utóbbi immungyengeségként manifesztálódik.

Immunstimulálás helyett: modulálás gyógynövényekkel

Mégis vannak olyan helyzetek, amikor hasznosnak tűnik az immunrendszer működésének fokozása, „stimulálása” észszerű keretek között, például az őszi-téli időszakban, amikor a vírusos légúti betegségek kockázata fokozott.
A különféle rhino-, adeno-, echo- vagy coxsackievírusok leggyakrabban közönséges meghűlést (heveny nátha), ezzel társuló garatgyulladást (pharyngitis), gégegyulladást (laryngitis) alakítanak ki, de járványos megbetegedéseket okoznak influenzavírusok és koronavírusok is.
A légúti vírusfertőzések kezelésére nincs megfelelően hatásos gyógyszeres kezelés. Influenzafertőzés esetén alkalmazott hatóanyagok a zanamivir és az oszeltamivir, ezek hatásossága azonban korlátozott. Az influenzavírusok (és ma már a SARSCoV- 2) ellen létezik védőoltás, a többi vírus ellen ilyen nem áll rendelkezésre, éppen ezért az immunrendszer kórokozókkal szembeni felkészítése kívánatos cél.

A gyógynövények között több olyan található, amelyektől a vírusfertőzés megszüntetése ugyan nem várható, de az immunrendszer működésének áthangolása (modulálása) révén a kezelés vagy a megelőzés hasznos eszközei lehetnek.
Az immunmoduláló növényi szereket kúraszerűen, járványos időszakok idején alkalmazzák, elsősorban a légúti megbetegedések prevenciójában, illetve a terápia során kiegészítő szerként.

Kasvirág fajok

Az immunrendszer működésének támogatására elterjedten alkalmazzák a kasvirág (Echinacea) fajok kivonatait, amelyek gyógyászati célra az E. pallida, E. angustifolia és az E. purpurea gyökerét, valamint utóbb herbáját is alkalmazzák.
Ezek gyógyászati indikációja részben népi gyógyászati tapasztalaton és preklinikai adatokon, részben pedig humán vizsgálati eredményeken alapul.

A növények kivonatai fokozzák a makrofágok fagocitózisát és citokintermelését (TNF-α, IL-1, IFN-β), a fehérvérsejtek migrációját és az NK sejtek, valamint a T- és B-limfociták aktivációját. Mindezt állatokon végzett és humán kutatások támasztják alá. A növényekkel számos, zömében pozitív eredménnyel záruló klinikai vizsgálatot folytattak (legtöbbet az E. purpureával), ezek legutóbbi metaanalízise szerint az Echinacea preventív alkalmazása esetén a felső légúti fertőzés kockázata mérséklődik, a betegség átlagos tartama pedig csökken.
Az E. pallida, E. angustifolia és E. purpurea gyökere, valamint az E. purpurea herbájának présnedve gyógyszerként a megfázás megelőzésére és kezelésére alkalmazható tizenkét év fölöttieknél.

Korábban voltak forgalomban ilyen gyógyszerkészítmények, jelenleg azonban a kasvirág fajok étrend-kiegészítőként érhetőek el – azzal a hátránnyal, hogy ezek összetétele, dozírozása meglehetősen heterogén, és hatásosságuk ennek megfelelően változhat.

Dél-afrikai muskátli

A kasvirág mellett a dél-afrikai muskátlit (Pelargonium sidoides) is az igazolt immunmoduláns hatással rendelkező, légúti fertőzések kezelésére használható növények közé sorolhatjuk.
A növény gyógyszerként is elérhető speciális kivonata vírus- és baktériumellenes hatással rendelkezik, de a bakteriális fertőzés terjedését a Pelargonium kivonat indirekt úton is mérsékli a fagocitózis fokozása és a makrofág funkciók stimulálása révén.

A dél-afrikai muskátli speciális kivonatával számos vizsgálatot végeztek, jellemzően akut bronchitisben, megfázásban, sinusitisben vagy tonsillopharingitisben szenvedő betegek részvételével.
A placebokontrollos, randomizált, kettős vak klinikai vizsgálatok mindegyike igazolta, hogy a kezelés a bronhitisszel járó tünetegyüttes mérséklését eredményezte, egyes vizsgálatokban a betegség időtartamának csökkenését is kimutatták. A kivonat terápiás jelentőségét egy metaanalízisben is elemezték, ennek (felnőttek adatain alapuló) eredménye szerint akut bronchitisszel szemben megállapítható a klinikai hatásosság.

Ígéretes, de még nem kellően igazolt hatású gyógynövények

A megfázás kezelésére alkalmazott egyik legismertebb gyógynövényt, a bodzát új színben mutatják be a legfrissebb kutatások. Korábban csak a virágát használták teaként megfázásban, de úgy tűnik, a bodza jótékony hatásai nem merülnek ki ennyiben,mivel a növény nyáron érő, bordóslila termései is értékes anyagokat tartalmaznak.

A bodzabogyó, hasonlóan más sötétvörös bogyós gyümölcsökhöz, a kiemelkedő antioxidáns karakterű termések közé tartozik. Az antociánok ugyanis kísérletesen kimutatott hatással bírnak különféle légúti vírussokkal szemben, valamint az immunrendszert hangolva is segítik a vírusellenes védekezést. Klinikai vizsgálatokban kimutatták, hogy influenzafertőzötteknél gyorsítja a gyógyulást és mérsékli a betegség tüneteit. Hasonló hatást írtak le megfázás esetén is. A klinikai vizsgálatok eredményeinek újraelemzése (metaanalízise) megerősítette a fenti megállapításokat.

Bár a bodzával kapcsolatos eredmények ígéretesek, hatásossága még nem bizonyított olyan szinten, hogy ez a növény gyógyszerként kerüljön forgalomba. Hasonló a helyzet sok más, a megfázás kezelésére tradicionálisan használt gyógynövénnyel, amelyek esetén a népi tapasztalatot nem támasztják alá megfelelő klinikai bizonyítékok. Ezek a patikában a gyógyteák vagy az étrend-kiegészítők között találhatók meg.
Ugyanide sorolhatók azok a speciális poliszacharidok (bétaglükánok), amelyeknek immunmoduláló hatása igazolt.
Ilyen vegyületeket tartalmaznak egyes gyógygombák és a zab is, ugyanakkor a terápiás alkalmazást alátámasztó vizsgálatok jellemzően hiányosak.

Immunrendszerre ható gyógyszerek

A gyógynövényeken kívül van még néhány készítmény, amelyet az immunrendszer modulálására alkalmaznak légúti fertőzésekkel kapcsolatban.

Ezek egyik csoportja elölt légúti kórokozó baktériumok liofilizált lizátumát tartalmazza.
Felületükön megtalálhatók azok az antigénfragmensek, amelyek képesek aktiválni az immunrendszert. Ennek hatására fokozódik a nem specifikus immunválasz (fagocitózis), a B- és T-limfociták működése és a humorális immunválasz (az IgA és IgG típusú antitestek termelődése).
Mindezek eredménye a klinikai hatás, amely a légúti fertőzések arányának csökkentésében mérhető le olyan gyermekeknél, akik kiújuló légúti fertőzésekben szenvednek.

Mindezen túl krónikus légúti alapbetegséggel rendelkező gyermekeknél a kezelés hatásosan csökkentette a fertőzéses fellángolások arányát. Kimutatták, hogy a kezeltek körében csökkenthető az egyéb gyógyszerek (például antibiotikumok, köhögéscsillapítók) felhasználása.
A bakteriális lizátumot tartalmazó gyógyszereket kúraszerűen kell alkalmazni. A profilaktikus kezelés megkezdhető légúti fertőzés akut fázisában is, más kezelésekkel együtt is.
Az inozin-acedoben-dimepranol (inozin-pranobex) több vényköteIes gyógyszer hatóanyaga, amelyek egyik javallata a vírusos eredetű felső légúti fertőzések kezelése.
Az inozin-pranobex immunmoduláló és vírusellenes hatással is rendelkezik. Az immunrendszerre hatva, a sejtes immunválaszt befolyásolva növeli a szervezet saját védekezőképességét, ugyanakkor gátolja a vírusok szaporodását is.
Klinikai vizsgálatban kimutatták, hogy elősegíti a T-limficoták érését és differenciálódását, fokozza az NK-sejtek citotoxicitását, az IL-1 és IL-2 citokinek és az IgG-termelését. Ezen kívül közvetlenül is hat a vírusok ellen, ugyanis gátolja a virális RNSszintézist.
Ezt a szert egyszerű megfázás esetén nem alkalmazzák rutinszerűen, azonban a Covid-19 betegek körében egyre jellemzőbb az alkalmazása (jóllehet ebben az indikációban hatásossága nem alátámasztott).


Dr. Csupor Dezső

2022. október 10.

Összegzés

Az immunrendszer normális működésének alapja az egészséges életmód és a kiegyensúlyozott táplálkozás. Bizonyos gyógynövényekkel és hatóanyagokkal az immunrendszer működése áthangolható. Az immunmodulálás célja a vírusokkal és baktériumokkal szembeni védekezés fokozása. A készítmények alkalmazásának reális célja a megbetegedés kockázatának csökkentése és a gyógyulás gyorsítása lehet. Ez a cél akkor érhető el, ha jól megválasztott, megbízható minőségű készítményeket (gyógyszereket) alkalmazunk a terápiában.

Dr. Csupor Dezső szakgyógyszerész