Magazin

Gyógyszerész segédlet

Gyógynövények a gyermekgyógyászatban

A hagyományos európai népi gyógyászatban számos növényt alkalmazunk különféle indikációkkal. A legtöbb házipatikában több növényi készítmény is megtalálható, ezek azonban mind hatásosságukat, mind biztonságosságukat tekintve különbözőek lehetnek. A gyógyszerészek azon túl, hogy a szülőgondviselők számára érthető és hiteles, szakmailag helytálló információkkal tudnak szolgálni, segíthetik a termékválasztást, és az esetleges kockázatokat is felismerik.

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor gyógynövényeket ajánlunk csecsemők és kisgyermekek kezelésére?

  • A csecsemőket (1 éves kor alatt) érintő kórképek diagnosztizálása és a kezelési terv felállítása orvosi kompetencia. Gyógyszerészként nem feladatunk orvosi diagnózis nélkül csecsemők kezelésére készítményt ajánlani.
  • Csecsemők és kisgyermekek számára csak olyan gyógynövényt és növényi készítményt ajánlhatunk, amelyekről bizonyított, hogy számukra ártalmatlanok.
  • Étrend-kiegészítőket - a termékkategória szabályozási hiányosságai miatt - 3 éves kor alatt ne ajánljunk!
  • Csecsemőkorban nem ajánlhatók az erős hatású vegyületeket (pl. alkaloidokat, antranoidokat) tartalmazó növények.
  • Csecsemők és kisgyermekek terápiájában kerülni kell az egzotikus, a hazai népi gyógyászatban jelentős múlttal nem rendelkező növényeket, mivel ezek hatásosságát és biztonságosságát a tradíció nem igazolja.
  • Hasznos lehet felhívni a szülők figyelmét, hogy a monokomponensű teáknál a gyógyszertárban megvásárolható gyógyszerkönyvi minőségű termékeket részesítse előnyben, még a saját gyűjtéssel szemben is, hiszen a nem megfelelően azonosított, gyűjtött, válogatott vagy tárolt gyógynövény kockázatokat rejthet.
  • Minden esetben igaz, hogy ha a tünetek nem javulnak, vagy romlanak a növényi készítmények alkalmazása során, akkor a beteget orvoshoz kell irányítani.

Milyen terméket ajánljunk?

A kisgyermekek számára szánt készítmények között a klinikai hatásosság és biztonságosság figyelembe vételével előállított termékek közül is javasolt a gyógyszereket előnyben részesíteni. A gyógyszerek ugyanis magasabb biztonságot garantálnak, mint az étrend-kiegészítők, amelyeknek a nyilvántartásba vételi folyamata nem biztosítja a nem megfelelő minőségű termékek kiszűrését.

A gyógynövények felhasználásával kapcsolatban jó tájékozódási lehetőséget jelentenek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által készített és elfogadott monográfiák, valamint az azokhoz tartozó értékelő jelentések, melyek segítségével eldönthetővé válik egy növény adott betegcsoport számára való alkalmazhatósága.

Az első kihívás a szülőknek A KÓLIKA

A legtöbb szülő számára az első nagyobb kihívást a kólikás hasfájás jelenti. Ebben az esetben is az első lépés a pontos diagnózis felállítása. A kólikához igen hasonló, de idővel annál súlyosabb tüneteket okozhat ugyanis a bélbetüremkedés, melynek megoldása sebészi beavatkozást igényel és kezelés nélkül életveszélyes állapot alakul ki.

A kólikás hasfájás leggyakrabban 6 hetes és 6 hónapos kor között fordul elő.
Legjellemzőbb tünete a görcsös hasfájás okozta vigasztalhatatlan sírás. A kólika óriási mentális terhet ró a szülőkre, akik kétségbeesésükben szinte minden eszközt megpróbálnak a tünetek enyhítésére. Gyakran használnak probiotikumot (Lactobacillus reuteri) vagy szimetikont tartalmazó készítményeket, ezek hatásossága azonban klinikai vizsgálatokkal kevéssé alátámasztott.

A növények közül a kamillatea jöhet szóba, melynek görcsoldó és enyhe nyugtató hatása is kedvező. A kamilla a legbiztonságosabban alkalmazható gyógynövényünk, és gyakorlatilag az egyetlen, melyet növényi gyógyszerként az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) monográfiája alapján 1 éves kor alatt lehet használni.
Európában hagyománya van még az ánizs és az édesköménytea alkalmazásának is, amelyet azonban az újabb, a mindkét növényben előforduló toxikus esztragolra vonatkozó kutatások alapján nem ajánlunk közvetlenül a csecsemőknek.
Az ánizs és az édeskömény görcsoldóhatású hatóanyagai ugyanakkor kiválasztódnak az anyatejjel, ezért a szoptatott csecsemők számára enyhülést hozhat, ha az anya fogyaszt ezekből a növényekből készült teát.

Bár nem klasszikus gyógynövény, de a napraforgó olaja masszázsolajként használható a hasfájás csökkentésére. A megfelelően végzett babamasszázs ugyanis képes csökkenteni a kólikás tüneteket, továbbá erősíti a szülő-gyermek kötődést is (amelyet egyes esetekben a kólika egyik háttérokaként említenek).
A napraforgóolaj külsőleges használata kifejezetten kedvező hatású a csecsemők számára. Több kutatás is igazolja, hogy a napraforgómagolaj csökkenti a bőr epidemiszen keresztüli vízvesztését, így fokozza a bőr hirdatáltságát. A bőr barrierfunkciójára gyakorolt kedvező hatása miatt csökken a bőrön keresztüli fertőzések előfordulása is.

A kólika egy másik, igen fontos aspektusa, amire gyógyszerészként gondolnunk kell a szülő kimerültsége. A kólikás sírás, kialvatlanság és tehetetlenség érzése fokozza a szülés utáni depresszió mértékét, és meglepően gyakran vezet a megrázott babaszindrómához. Bár maga a kólika nem veszélyes, és gyakran az idő megoldja a problémát: a csecsemő bélrendszere adaptálódik a méhen kívüli élethez és nyom nélkül elmúlnak a tünetek; amennyiben a szülő tehetetlenségében túl erősen rázza meg a síró gyermekét, az akár életveszélyes agysérüléshez is vezethet,ezért a síró baba mellett mindig vessünk egy pillantást a szülőre is, és támogassuk őt is!

Szoptatás alatt is használható a kamilla, amely nyugtató hatású, illetve súlyosabb esetekben vannak olyan antidepresszánsok, melyek mellett nem kell abbahagyni a szoptatást.

A szülők számára talán a legelső aggasztóbb tünetegyüttes a kólikás hasfájás, amelyet érdemes tehát orvosi kivizsgálást követően kezelni. A gyógyszerész jó bizalmi kapcsolatot tud kiépíteni a szülőkkel, így lehetősége van arra, hogy támogassa a szülőket az első hónapok nehézségeiben.

Dr. Tóth Barbara

Dr. Tóth Barbara egyetemi adjunktus, gyógyszerész SZTE Klinikai Gyógyszerészeti Intézet