Palivizumab
A palivizumab egy humanizált immunglobulin G (IgG) antitest, amely az RSV prefúziós (F) fehérjéhez kapcsolódva gátolja a vírusfúziót és a légutakban való terjedését.
A szert 1998-ban engedélyezték Észak-Amerikában (Európában 1999-től) a nagy kockázatnak kitett csecsemők, köztük a 35. terhességi hétig született koraszülöttek kezelésére, valamint a Down-szindrómás, cisztás fibrózisos, immunhiányos, valamint neurológiai és légúti anomáliákban szenvedő gyermekeknek.
A szert az RSV-járványos időszakokban havi rendszerességgel, testsúly szerint adagolják, jellemzően 5 adagban, hogy lefedjék az RSV szezont, vagy az első 6 élethónapot. A palivizumabbal kapcsolatban az eltelt közel 3 évtized alatt rengeteg adat gyűlt össze, amelyek bizonyítják hatékonyságát és biztonságosságát a súlyos RSV fertőzés és annak következményeinek megelőzésében a magas kockázatú gyermekeknél.
Nirvesimab
A nirsevimab egy rekombináns humán monoklonális antitest, amely a palivizumabhoz hasonlóan az RSV F fehérjéjéhez kötődik, de egy másik antigén (epitop) részhez. A szert először az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte 2022-ben újszülöttek és csecsemők RSV-fertőzésének megelőzésére.
A gyerekek első RSV szezonjában minden újszülött és csecsemő, a második RSV szezonjukban pedig a súlyos megbetegségre hajlamos 24 hónaposnál kisebb gyermekek védelmére alkalmazzák, mindkét esetben egyszeri adagolással. Jelenleg korlátozott adatok állnak rendelkezésre a nirsevimab hatékonyságáról a 29. terhességi héten született, valamint a 8 hetes kor alatti csecsemők esetében.
Összességében a nirvesimab profilaktikus alkalmazása óta számottevően csökkent az RSV fertőzése gyakorisága a kezelt gyerekek körében. A szer jól tolerálható, a rendelkezésre álló klinikai bizonyítékok alapján biztonságos, csupán enyhe mellékhatásokat okozhat, mint például az injekció helyén jelentkező reakció és a felső légúti fertőzések.
Anyai RSVpreF vakcina
Az RSVpreF vakcina egy fehérje alegység vakcina, amely a pre-F glikoproteint megcélozva serkenti a neutralizáló antitestek termelődését, elősegíti a memória B- és T-sejtek kialakulását, mindeközben pedig a placentán keresztül az immunvédelem átadódik a magzatnak.
A vakcinát 2023-ban engedélyezte az EMA a 24-36. terhességi héten lévő nők esetében, valamint a csecsemők RSV-fertőzés elleni védelmére a születéstől 6 hónapos korig. Észak-Amerikában a terhes nők esetében csak a 32. héttől engedélyezték a vakcinát, mert bár az általános biztonsági profilja kedvező, de az Észak-Amerikában beoltott anyáknál megnőtt a koraszülések és a terhességi hipertónia előfordulása. Ezért a kockázatok minimalizálása érdekében úgy döntöttek, hogy a beadást nem kezdik meg a terhesség 32. hetéig.
Az EMA ennek kapcsán további vizsgálatokat folytatott, melyek végül nem igazolták a koraszülés kockázatának egyértelmű fokozódását. Érdekes módon azt találták, hogy magasabb jövedelmű országokban nem nőtt az oltás utáni koraszülések száma, míg az alacsony és közepes jövedelmű területeken igen. Ugyanakkor ismert, hogy rosszabb anyagi körülmények között élő társadalmakban a koraszülés előfordulása is gyakoribb.
A továbbiakban a vakcina kockázatának pontos elemzéséhez szükséges lenne célzott régiós vizsgálatokat is folytatni. Számos retrospektív elemzés is történt ezzel kapcsolatosan, amelyek alapján kijelenthető, hogy a 32. terhességi hét után beadott vakcina egyik vizsgálatban sem fokozta a koraszülés gyakoriságát, viszont 70-80%-os hatékonysággal előzte meg az RSV fertőzést. illetve a hozzákapcsolódó kórházi kezeléshez vezető akut alsó légúti megbetegedéseket a születéstől 6 hónapos korig.
Magyarországon az RSVpreF vakcina lett az Év gyógyszere 2024-ben, amely szintén alátámasztja ennek a védőoltásnak a klinikai jelentőségét.
Az RSV megelőzésének terápiája gyorsan fejlődik, a vakcinák és a klinikai fejlesztés alatt álló, hosszú hatású monoklonális antitestekkel.
Legyengített élő kórokozókat tartalmazó RSV vakcinák intranazális beadással tartós védelmet és nyálkahártyaimmunitást biztosíthatnak csecsemőknek 6 hónapos kor felett, akiknek az immunrendszere a születés után kellően fejlett.
Az mRNS-alapú vakcinajelöltek ígéretesek nagyobb gyerekek esetén, valamint gyorsan fejleszthetők az új RSV variánsok ellen.
Azonban egy kisgyermekeken végzett klinikai vizsgálatban a koraszülöttek esetén biztonsági kockázatok merültek fel az mRNS vakcinák kapcsán, mivel nagyobb arányban okozhatnak náluk oltással összefüggő légzőszervi megbetegedést.
A rekombináns vektor alapú RSV vakcinák új immunizációs stratégiát kínálnak az RSV antigének élő vírusvektorokon keresztül történő beadásával, amelyek képesek utánozni a természetes fertőződést, egy szélesebb körű és hosszabb ideig tartó védelmet biztosítva.
A fejlesztések másik ígéretes területe a kombinált vakcinák melyek egyetlen injekcióval több fertőzés ellen immunizálnak. Az injekciók számának csökkentése minimalizálhatja a koraszülötteknél az idegrendszeri fejlődési zavarokat okozó fájdalmat és stresszt.
A hatvegyértékű vakcinák, pl. a DTaP-HBV-IPV-Hib (diftéria, tetanus pertussis hepatitis B, poliomielitisz, Haemophilus influenzae B) már bizonyították hatékonyságukat és a koraszülöttek jól tolerálják, emellett erősíthetik a várandósok együttműködését is. Az RSV elleni vakcinát is tartalmazó kombinált vakcinák fejlesztése folyamatban van.
A clesrovimab egy hosszú hatású, RSV F-fehérje elleni monoklonális antitest, ami az RSV-betegség megelőzésére használható egészséges koraszülötteknél, újszülötteknél és más, magas kockázatú gyermekeknél. Észak-Amerikában 2025. júniusában engedélyezték a forgalomba hozatalát, a szer jól tolerálható és 70% körüli védelmet nyújt az RSV fertőzéssel szemben.
Egy másik hosszú hatású monoklonális antitest, a trinomab fejlesztése jelenleg klinikai IIb/III fázisban van, mely a csecsemők számára biztosít immunvédelmet életük első RSV szezonja során.
Az RSV a gyermekkor egyik legsúlyosabb és leggyakoribb vírusos megbetegedése, amely évente 56 egészséges csecsemőből 1 kórházi kezelést és több mint 100 000 halálesetet okoz.
Több mint 60 évnyi kutatás és fejlesztés után három RSV elleni védőoltás áll rendelkezésre a passzív immunizálást biztosító monoklonális antitestek mellett.
Az új RSV-megelőző készítmények elfogadottsági arányának fenntartása és növelése érdekében, különösen azokban az országokban, ahol alacsonyabb az oltások elterjedtsége, elengedhetetlen a szülők RSV-vel kapcsolatos oktatása és tájékoztatása is.
A megelőzésére szolgáló biztonságos és hatékony terápiák, valamint a fejlesztés alatti szerek reményt adnak arra, hogy kisgyermekek általános RSV-immunizálása megvalósítható lesz.
Prof. Dr. Gáspár Róbert
2025. november
