Magazin

Szaruhártya-sérülések

Kevés kellemetlenebb érzést tudunk elképzelni, mint amikor a szemünk sérül. A szaruhártya károsodásairól, az e különleges részt érintő sérülésekről és ezek természetéről dr. Feminger Andrea szemészorvossal beszélgettünk.

Kezdjük az elején: mi az a szaruhártya?

A szemnek három burka van: a legkülső rostos burok, a középső érburok, és a belső réteg, az ideghártya. A szaruhártya a külső, rostos burok elülső, átlátszó része, a rostos burok többi része fehér. A szaruhártyának öt rétege van kívülről befelé haladva: a felszíni hámréteg, az elülső határoló réteg vagy úgynevezett Bowman-membrán, az alapállomány vagy stróma, a hátulsó határoló réteg, más néven Descemet-membrán, és a belső hámréteg  Sérüléskor többnyire a hám sérül, de előfordul a mélyebb rétegek sérülése is. Az áthatoló – perforáló – sérüléseknél az összes réteg károsodik.

Melyek a leggyakoribb sérülések?

A legegyszerűbb és leggyakoribb eset, amikor a szél port vagy egyéb idegentestet fúj a szembe, amely  rátapadhat  a szaruhártyára, és meg is sértheti azt.  A hámsejtek között fájdalomérző idegvégződések vannak, ezért  a  hámréteg sérülésekor az idegek  ingerlése miatt  szúrást, fájdalmat érzünk. Idegentest lehet a porszemcséken kívül bármi, például  régebben, még a régi mozdonyok idejében, amikor kinéztünk a vonat ablakán, a szél a mozdonyfüstben levő pernyét és egyéb apró részecskéket fújt a szemünkbe. Ennél egy fokkal súlyosabb sérüléssel járhat az a szintén gyakori eset, amikor valaki köszörül vagy egyéb módon fémmel dolgozik, és a szemébe pattan egy szilánk vagy szemcse. Nem véletlenül van szükség ilyenkor védőszemüvegre, bár ha az nem zár rendesen, a kis anyagdarabok még amögé is be tudnak pattanni. Ha pedig ezek még neadjisten forróak is, akár bele is éghetnek a szaruhártya hámjába és az alatta lévő rétegekbe is. Szerencsére azért itt sem ez a jellemző, a sérülés inkább felületi, viszont sosem szabad elkezdeni piszkálni, azonnal orvoshoz kell menni. Ugyanígy tipikus sérülés, amikor autóbalesetnél a szélvédő széttörik, és annak apró darabkák bejuthatnak a szembe.

Minden efféle sérülés nagyon fájdalmas?

Szaruhártya-sérülés esetén mindenképpen erős a fájdalom, a könnyezés, a sérült ember ösztönösen kerüli a fényt is. Ez nem véletlen, hiszen a szervezet egyik legérzékenyebb szövetéről beszélünk, benne rengeteg fájdalomérző ideggel. Gondoljunk csak bele, már az is kellemetlen, ha egy szempilla belemegy a szemünkbe, ilyenkor ösztönösen igyekszünk kipislogni onnan. A korábban említett panaszok esetén el kell menni a szemorvoshoz, aki a szemet úgynevezett réslámpával – ami egy biomikroszkóp – vizsgálja meg. Érzéstelenítő csepp adása után az orvos eltávolítja a szaruhártyáról az idegentestet. Előfordul, hogy az idegentestet a felső szemhéj belső felszínéhez tapadva találjuk meg, ekkor a kifordított szemhéjról távolítjuk el. Az ilyen esetek minden rendelőben sürgősségi ellátásnak minősülnek, nem kell várnia a betegnek. Az idegentest eltávolítása után antibiotikum-cseppet kap a páciens, hogy megelőzzük a sérült terület elfertőződését.

Miért van erre szükség?

Az idegentestek mindig fertőzőnek tekintendők, így van ez a növények okozta sérülés esetén is. Akár egy erdei séta során vagy kerti munka közben faág csapódhat a szemünkbe, netán valamilyen növényi rész vagy föld kerülhet a szaruhártyánkra akár fűnyírás közben is. Ilyen esetekben a sérülés mellett a fertőzés veszélye fokozottan áll fenn. Tipikus sérülés még, amikor valakinek éles szélű vagy tűszerűen elvékonyodó pálmalevél csap a szemébe, ilyenkor szintén fokozott a gyulladás és fertőzés veszélye. Ezekben az esetekben egyébként a páciensnek akár évek múlva is lehetnek panaszai, azon a területen, ahol sérült a szaruhártya, annak ellenére, hogy réslámpás vizsgálattal nem látunk semmilyen reakciót. Ennek oka lehet egy „sérült” idegrost. A favágás is „veszélyes üzem”: súlyos esetben a szemhez csapódó fadarab nemcsak a szaruhártya sérülését okozza, hanem a szem mélyebb rétegeit is érinti, például akár traumás szürkehályog is kialakulhat a sérülés nyomán.

Mennyi idő alatt múlnak el a kellemetlen panaszok?

A szaruhártya hámja egy-két nap alatt tud regenerálódni kisebb sérülés esetén, elmúlik a szúró érzés, a fájdalom, a sérülésnek nem marad nyoma. Ha kicsit mélyebbre megy az idegentest, az  már a középső részt, az alapállományt is érinti, ott már hiába regenerálódik a szóban forgó réteg, nem lesz átlátszó, hegszövet alakul ki. Ezek a hegek réslámpávakl jól láthatók. Ha a heg a szaruhártya széli részén van, akkor nem befolyásolja az látást. A szaruhártya centrumában levő heg  már zavarhatja az éleslátást. Persze mindez az érintett terület méretétől is függ. A centrumban levő nagyméretű, átlátszatlan heg esetén szaruhártya-átültetésre lehet szükség. Az ország számos helyén végeznek ilyen műtéteket.  

Az idegentestek mellett mi okozhat még szaruhártya-sérülést?

Például az ultraviola-sugárzás is eredményezhet kellemetlen gyulladást: hegesztőknél, folyamatosan erős napsütésben tartózkodóknál – síelés és vízi sportok kapcsán, ahol még a hó és a víz is visszaveri a fényt – különösen gyakoriak az ebből eredő hámsérülések, hámhiányok a szaruhártyán. Ezek szerencsére nem mennek mélyebbre és meggyógyulnak hegesedés nélkül is, de ilyen esetekben  is nagy a fájdalom. Ezért fontos a megelőzés, vagyis napos környezetben mindenképpen fontos UV-szűrős napszemüveget, síeléskor pedig UV-szűrős síszemüveget viselni. 

Kép letöltés

6 KB