Magazin

Fontos a demencia korai felismerése

A demencia a gondolkodás és a memória rosszabbodását, fokozatos elbutulást jelent, jellemzően idős korban: 85 év fölött az emberek csaknem egyharmadát érinti. Ugyanakkor, mint azt dr. Jakab Gábortól, a Neurológiai Központ neurológusától megtudtuk, nem természetes állapot, és minél korábban felismerik, annál jobb eséllyel lassítható a kialakulása.

Mi a demencia lényege?

A közbeszédben általában szinonimaként emlegetik az Alzheimer-kórral, de a helyzet ennél azért bonyolultabb… A demencia több típusa is ismert. Lényegét a lehető legegyszerűbben úgy lehet elmagyarázni, hogy az agyban található idegsejtek funkciója károsodik, más idegsejtekkel alkotott kapcsolataik megszakadnak, a betegek nem képesek végrehajtani az összetett feladatokat. 60 éves kor fölött egyre gyakrabban észlelhető, de a folyamat már jóval korábban elkezdődhet. A demenciának több típusa is ismert, leggyakoribb formája az Alzheimer-kór. Ezen kívül el lehet különíteni a Lewy-testes demenciát, a frontotemporális demenciát – más néven Pick-kórt –, az agyi keringési zavarokhoz köthető rendellenességeket, és mindezek kombinációját is. Mivel a demens ember ellátása, kezelése nem könnyű feladat, és a betegség legtöbbször nem visszafordítható, fontos lenne már az első jeleknél felismerni, és már a kezdeti stádiumtól csökkenteni a neuronkárosodást és lassítani a folyamatot.

Hogyan lehet felismerni ezeket a jeleket?

A memóriazavar és feledékenység az egyik legjellemzőbb tünet, amire fel kell figyelni. Az öregedéssel természetesen is együtt jár az emlékezet romlása, de figyelmeztető jel lehet, ha a betegnek később sem jut eszébe, amit elfelejtett. Gyanús tünet, ha a korábban jól működő készségek romlanak, például a beteg a korábban sokszor megfőzött ételt nem tudja elkészíteni, a boltban nem tudja kiszámolni a fizetendő összeget, vagy eltéved hazavezetés közben. Probléma jelentkezik az egyszerű feladatok elvégzésében: a demens személy nehéznek találhat olyan korábban rutinszerűen végzett tevékenységeket, mint a televízió, a telefon vagy a számítógép kezelése, vagy akár egy tea elkészítése. Ezek a nehézségek otthon és a munkában is jelentkezhetnek.A demencia megnehezíti az időbeli tájékozódást, sőt, később gyakran teljesen felborítja az időérzékelést, még a múlt és a jövő megkülönböztetése is gondot jelenthet. A térbeli tájékozódás zavara is fontos figyelmeztető jel. Az olvasás, a távolságok megítélése vagy a színek megkülönböztetésére való képesség is romolhat, ilyen jellegű korai jeleknél mérlegelni kell, hogy szabad-e autót vezetnie az érintettnek. A demens ember nehezen vesz részt egy társalgásban, mert könnyen elfelejti, mit mondott korábban ő vagy más. Ugyanígy romolhat a kézírás olvashatósága, nyelvtani helyessége. Az érintett gyakran nem emlékszik rá, hol hagyta a mindennapi tárgyait, például távirányítót, dokumentumokat, pénztárcát, kulcsokat, és az is előfordulhat, hogy másokat vádol lopással.

Ezek a biztos életvezetés elég komoly zavarai. Összességében tehát jelentősen romlik a döntési- és ítélőképesség is?

Igen. Egyre nehezebbé válik annak megítélése, hogy mi lehet jó és rossz döntés. Például a demens személy hajlamos sok pénzt adni valamiért, amire nincs is szüksége, ugyanakkor elhanyagolja a személyes higiéniát, nem figyel a külső megjelenésére. Figyelmeztető jel, ha valaki egyre visszahúzódóbb, ha nem folytatja a korábbi tevékenységeit, ha nem keresi mások társaságát, nem figyel a beszélgetésekre. Ez otthon és a munkahelyen is megfigyelhető lehet, izolációhoz vezethet. Sokan észrevehetően ingerlékenyebbek lesznek, többet veszekszenek, esetleg befelé fordulnak, szorongókká válnak.

Mikor keressük fel a neurológust?

Ha a fenti jelek közül akár csak kettőt is tapasztal valaki, vagy éppen a családtagok veszik észre, hogy változások álltak be a mindennapi életben, fontos lenne felkeresni a szakorvost. Nem érdemes abban a hamis tudatban ringatni magunkat, hogy mindez az öregedés természetes velejárója, mert a kognitív funkcióink hanyatlásának van egy elfogadható mértéke. Fontos kideríteni, hogy a tünetek hátterében nem áll-e demencia vagy esetleg más testi vagy lelki betegség. Korai diagnózis birtokában a megfelelő kezelés hatékonyan lassíthatja a folyamatot, segíthet az életminőség minél további megőrzésében, ami nem csak demens személy, de a családja szempontjából is igen fontos.

Tehát kimondhatjuk: bár döntően időskorban jelentkezik, a demencia nem törvényszerű?

Nem. Nem lesz minden idős személy demens. A demencia, amit gyakran elbutulásnak neveznek, tulajdonképpen egy folyamat, amit kihat a kognitív funkciókra és emiatt a mindennapi élet szinte minden területét beárnyékolhatja. Eleinte még csak a megfelelő szó megtalálása okozhat gondot, de a hosszú évekig tartó folyamat végén pedig már sok esetben teljes felügyeletre szorul a beteg. Miután típusosan idős embereket érint, ezért sokan úgy gondolhatják, az öregedéssel törvényszerűen együtt jár a szellemi leépülés. Holott – bár a 85 éves kor fölötti személyek egyharmadát valóban érinti a demencia valamilyen formája – sok idős embernél semmilyen erre utaló jel nincs. Az idegsejtek lassú pusztulása az agyban bizonyos mértékig természetes jelenség, a demenciákban azonban a jelentős mértékű pusztulás a jellemző.

Hogyan állítható fel a diagnózis?

A diagnózis felállításához elsősorban ki kell zárni az egyéb szellemi hanyatlást okozó külső tényezőket, kórfolyamatokat. Ehhez ismernünk kell az előzményeket, például fontos, hogy volt-e már a családban demens beteg. Elemeznünk kell a tüneteket és körülményeket, amelyek gyakran a családtagok elmondásából derülnek ki. El kell végezni a részletes neurológiai vizsgálat mellett az alapvető műszeres- és laborvizsgálatokat. Kiegészítő információkkal szolgál a speciális kognitív tesztek kitöltése, és a neuropszichológus által végzett feltárás. A kóros mértékű agysorvadás nagy felbontó képességű képalkotó eljárásokkal, például koponya CT vagy MRI vizsgálattal mutatható ki. Ugyancsak képalkotó módszerekkel győződhetünk meg arról, nem stroke, tumor, trauma, vagy más alaki eltérés okozza-e a tüneteket.

Miért olyan fontos a korai felismerés?

Mert néhány esetben a gondolkodási és viselkedési zavar oka kezelhető. Ha nem áll rendelkezésre hatékony oki kezelés – sajnos a demenciás esetek nagy részénél ez a helyzet –, az életkörülmények optimalizálásával a folyamat némileg lassítható, és tüneti kezeléssel, stimuláló programokkal, a memóriát dolgoztató feladatokkal, technikai trükkökkel, fokozott felügyelettel a páciensek egy részénél fékezhető a betegség előre haladása.
 

www.neurologiaikozpont.hu

Kép letöltés

25 KB