Endometriózis esetén a méh nyálkahártyája a méhen kívül máshol is megtalálható a szervezetben. A kellemetlenségek mellett ez a probléma meddőséget is okozhat, így dr. Hernádi Balázs szülész-nőgyógyásszal, a nőgyógyászati műtétek specialistájával tekintettük át a kezelési lehetőségeket.
Mit értünk endometriózis alatt?
Az endometriózis egy jóindulatú megbetegedés, amelynek során a normál esetben kizárólag a méhben található méhnyálkahártya, az endometrium-szövet kivándorol a méhből, és eljuthat a méhen kívüli, legtöbbször belső nemi szervekhez, így a petefészekbe, petevezetékbe, a hüvelyfalba, akár a húgyhólyagba, húgyvezetékbe, de a májba, vesébe, a bélrendszerbe, hashártyára is.
Nem teljesen tisztázott, hogy az endometriózisos elváltozások idővel hogyan változnak, hogy nagyobbak lesznek és több tünetet okoznak, vagy esetleg megáll a folyamat és visszafejlődnek.
Mindkét forgatókönyvet alátámasztják bizonyítékok, de sajnos nincs mód annak megjóslására, hogy az adott elváltozások hogyan fognak viselkedni.
Nincs egyenes összefüggés a kiterjedés és okozott panasz között sem. Az endometriális szövet a szakirodalom szerint el is hagyhatja a kismedencét és a test más részein, például az izmokban, ízületekben, tüdőben és akár az agyban is előfordulhat. Az endometriózisnak ez a formája azonban nagyon ritka, nem általános, és a betegek csoportjának csak kis százalékát teszi ki, bár a méhizom-endometriózis gyakori, ez az adenomiózis.
Gyanítható, hogy ezek az elváltozások másképp alakulnak ki, mint a medencei endometriózis – amely pedig viszonylag gyakori nőket érintő betegségnek számít.
Mit kell tenni ilyenkor?
A kismedencén kívüli területeket nem vizsgálják automatikusan, amikor az endometriózis kivizsgálása zajlik, de ha gyanú merül fel például olyan tünet miatt, mint a menstruáció alatti mellkasi fájdalom, légzési nehézség, jobb oldali rekeszizom fájdalom, akkor MRI/CT vizsgálatra és/vagy biopsziára lehet szükség az érintett területeken.
Mikor kell eltávolítani az endometrium-szövetet?
Az endometriózis sok nőnek okoz komoly fájdalmat, döntően „görcsös” menstruációt. Sok esetben ezeknek az elváltozásoknak az eltávolítása a leghatékonyabb módja a fájdalom megszüntetésének vagy csökkentésének, noha ez csupán átmeneti enyhülés oly sok esetben.
A laparoszkópiát, vagyis kulcslyukműtétet az endometriózisos elváltozások diagnosztizálására és eltávolítására is használjuk. Ez a legtöbb esetben javítja a termékenységet és csökkenti a fájdalmas tüneteket, és jelenleg a legjobb diagnosztikai és kezelési lehetőség.
Az elváltozások azonban gyakran kiújulnak, ami azt jelenti, hogy az endometriózissal élők életük során több laparoszkópián is áteshetnek, átlagosan három-öt műtét a jellemző.
Hogyan kell elképzelni a műtétet?
A műtéti kezelés magában foglalhat kimetszést, amikor az endometriális szövetet vágással távolítjuk el, illetve ablációt, amikor is az endometriózisos sejteket valamilyen eljárással roncsoljuk, vagy akár a két technika kombinációját.
Általában azokban az esetekben van szükség az endometriózisos elváltozások eltávolítására, ha a tünetek nagyon súlyosak, a fájdalom nem csökkenthető, a károsodások véglegesek lehetnek, vagy ha olyan elváltozások vannak, szervi összenövések alakulnak ki, amelyek másképpen nem kezelhetők. Ilyen esetekben a műtét lehet az egyetlen hatékony módja az elváltozások eltávolításának és a fájdalomcsillapításnak.
Nagyon fontos, ha endometriózis gyanú vagy biztos jelenléte a műtét indoka, azt jól felkészült szakember végezze!
De akkor eszerint nem szükséges minden esetben ilyen beavatkozás?
Azoknál a nőknél, akiknek a tünetei jól kezelhetők, az elváltozásokat általában nem távolítják el, kivéve, ha meddőség is színezi a képet, ilyenkor szintén javasolt a műtét. Súlyos esetekben pedig felmerülhet a méheltávolítás lehetősége, ha a páciens nem tervez már gyermeket szülni.
Ez a 40 évnél idősebb korosztályt érinti, sokszor a 45 utániakat. Ilyen esetben a méhtestet csupán vagy a méhnyakat is és a petevezetékeket eltávolítják, a petefészek eltávolítása azonban általában nem szükséges.
Milyen egyéb lehetőségek vannak a tünetek csökkentésére, az endometriózis kezelésére?
Az endometriózis összetett, szerteágazó tüneteket okozó és sokszor nehezen diagnosztizálható betegség, amelyet kezelni sem mindig könnyű. Ezért is fontos, hogy a páciens szégyenkezés nélkül számoljon be a tüneteiről, hiszen csak így kaphat segítséget.
Endometriózisnál mindenkinél személyre szabott kezelési tervet kell felállítani, amely azonban nemcsak az orvosi eljárások lehetőségeit foglalja magában, de az életmódra vonatkozó javaslatokat is.
Ugyanúgy fontos az úgynevezett gyulladáscsökkentő étrend bevezetése, mint a rendszeres mozgás és stresszkezelés. Emellett természetesen az orvos kezében is van számos olyan hatékony eszköz, amely csökkenti a tüneteket, illetve akár teljes megoldást is eredményezhet.
Komoly panaszoknál érdemes megfontolni a hormonterápiát, amellyel megkönnyíthető vagy akár le is állítható a menstruációs ciklus, ami a fájdalom és a gyulladás csökkenését is eredményezheti. Ezen kívül lassíthatja, megakadályozhatja az endometrium-szövet terjedését.
Előfordulhat azonban, hogy bár a fájdalommenedzsment és a hormonterápia segít a fájdalom jelentős csökkentésében, de ez nem elégséges az endometriózis következményeinek - az összenövéseknek, a meddőségnek, a belek és a húgyutak szűkületeinek - megoldásában. Ilyenkor a méhen kívülre terjedt szövetek radikális műtéti eltávolítására lehet szükség, a termékenység megtartása mellett. Végső esetben, ha a páciens már nem szeretne gyereket, akár a méheltávolítás is megoldás lehet.
Miként hat az endometriózus a szexuális életre?
Az endometriózis azért okozhat fájdalmat az intim együttlét során, mert a behatolás és a mozgások meghúzhatják, megnyújthatják a méhnyálkahártya szövetét, különösen, ha az a hüvely vagy a méh alsó részére terjeszkedett ki. A helyzetet tovább ronthatja, hogy az endometriózis kezeléseként alkalmazott hormonális terápiák, valamint a méheltávolítás hüvelyszárazságot okozhat, ami fokozza a fájdalmat.
Természetesen nem minden érintett tapasztal szex közbeni fájdalmat, de akik mégis, azok többnyire hirtelen jelentkező, szúró jellegű érzésről, az alhasban megjelenő, mélyebb fájdalomról számolnak be, amely enyhétől a súlyosig változhat. Az is személyenként különbözhet, hogy pontosan mikor jelenik meg a fájdalom: a behatolás okozza azt, az aktus közben vagy inkább utána érezhető a kellemetlenség.
Mit lehet tenni ilyenkor?
A leggyakorlatiasabb tanács, hogy az endometriózissal élő nők kísérletezzék ki, melyek azok a helyzetek, pozíciók, amelyeknél nem, vagy kevésbé jelentkezik a fájdalom. Ehhez természetesen a partner bevonása is szükséges, akivel fontos őszintén beszélni a betegségről, annak tüneteiről. Együtt érdemes olyan pozíciókat kipróbálni, mint például amelyben a nő van felül, így szabályozni tudja a behatolás mélységét és sebességét. A beszámolók szerint a hagyományos misszionárius póz a legtöbb esetben fájdalmas.
Ugyancsak megfigyelések alapján a síkosító használata még akkor is segíthet, ha nincs jelen hüvelyszárazság, a meleg fürdő pedig az aktus előtt és után ellazíthatja az izmokat, csökkentheti a fájdalmas érzést. Nagyon erős kellemetlenség esetén érdemes az intim együttlét más formáival kísérletezni.
Ugyancsak ajánlatos lehet szexuálpszichológust felkeresni a problémával, ugyanis az endometriózisnál a psziché is erősen érintett, így a lelki oldalról érkező támogatás sokat segíthet a testi tüneteken is.
