Itt a tavasz, és ugyan a strandszezon még bőven odébb van, az újévi nekibuzdulás utáni visszaesést követően sokan ismét elkezdik ezekben a hetekben komolyabban venni az edzést, a diétát – főleg, hogy az időjárás is egyre kedvezőbb a szabadtéri sportoláshoz.
Dr. Babai László életmódorvossal, háziorvossal tekintettük át, miként juthatunk tartós eredményekre.
Létezik-e tökéletes, univerzális recept a fogyásra, a testsúly csökkentésére?
A túlsúlyra sokan esztétikai problémaként tekintenek, pedig számos betegség rizikófaktora, állapotának súlyosbítója is, sőt, ma már önálló betegségként tekinthetünk rá.
A megoldás első lépése, hogy a betegek és az ellátásban részt vevők felismerjék azt olyan betegségként, amely hatékony kezelésekkel rendelkezik. Látni kell, hogy az elhízás összetett, krónikus betegség, amelyet a szervezetben lévő zsírsejtek méretének és számának növekedése jellemez.
A túlsúly jellemzően multifaktoriális eredetű, vagyis számos oka lehet, amik között a leggyakoribb az életmódi szokások, hozott viselkedési minták. Az elhízás ráadásul rizikófaktornak is számít, megléte esetén nagyobb a kockázata más súlyos egészségügyi problémáknak is. Ilyenek például a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, bizonyos daganatos megbetegedések, a szív- és érrendszeri betegségek, ízületi és mozgásszervi betegségek, az epekő- és epehólyag-betegség, a depresszió, a szorongás, az asztma, a horkolás és alvási apnoé.
Erről mindenképpen beszélni kell, még ha kellemetlen is. Minél hamarabb kezdenek a páciensek és az orvosok, egészségügyi szolgáltatók a kezelésről beszélni, annál korábban tudunk beavatkozni az egészség védelmében.
És mivel ennyi hatékony eszköz áll rendelkezésre, talán minden eddiginél komolyabban érdemes fontolóra venni a változtatást.
Mennyire tekinthető Magyarország elhízott országnak?
A magyar felnőttek körében igen magas a hasi elhízottak aránya, ami ráadásul növekvő tendenciát mutat. Amikor a derékkörfogat a nők esetében 88, a férfiaknál 102 centiméternél nagyobb, hasi elhízásról beszélhetünk, ami különösen a szív- és érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatát jelzi.
2009-ben a felnőttek 43 százaléka, 2019-ben már minden második felnőtt a hasi elhízás jelentette egészségkockázattal számolhatott. Pedig létezik megoldás.
Egyetlen, biztos megoldás minden esetre?
Nem. Mint más krónikus betegségek esetében, az elhízás legjobb kezelése is az egyes betegek állapotához, céljaihoz igazított módszerek kombinációja lehet. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az elhízás, súlyprobléma kezelésének alapja az életmód kezelése, akár önálló megoldásként, akár más kezelésekkel.
Ez sokaknak össze is jön, de aztán visszaesnek…
Igen, mivel beleesnek a túl gyors fogyás csapdájába. Holott a néhány hétig tartó, sokszor drasztikus kúrák vagy valamilyen tápanyag indokolatlan, tartós megvonása, illetve az energiabevitel túlzott megszorítása nem éppen a legcélravezetőbb, ráadásul szinte biztosan jojó-effektushoz vezet.
A fogyáshoz, testsúlycsökkentéséhez hosszútávú étrend és életvitel kialakítása a javasolt út, ami egész életen át gond nélkül tartható. Az út elején érdemes megismerni a legfontosabb alapanyagok tápanyagértékeit, az ételek felszívódását befolyásoló tényezőket, a rostok és a folyadékfogyasztás fontosságát. Kevesen gondolnak rá, de a motiváció megtartásában, a finomhangolásokban és a fejlődés mérésében a rendszeres kontroll is fontos. Az utánkövetéssel ugyanis megállapítható, hogy a már felgyorsult anyagcsere és optimális testtömegvesztés után mi az az energiamennyiség, amit tartani érdemes és mely alapanyagokat mikor érdemes fogyasztani.
A tapasztalat az, hogy mindehhez a tudáshoz, motivációhoz legtöbb ember számára a dietetikus szakmai támogatása, kísérése a legeredményesebb megoldás, a szakszerűen felépített étrend nemcsak a fogyásban lehet hatékony, de a vágyott értékek fenntartásában is.
Az étrend mellett a mozgás a másik kulcs. Kinek mit, mennyit, hányszor, mikor?
Az átlagosnak tekinthető felnőtteknek szükséges mozgásmennyiségre vonatkozó nemzetközi ajánlások ma már egyre szélesebb körben ismertek. Ez heti szinten 150 perc közepes intenzitású kardiomozgást, azaz lihegtető, izzasztó mozgást, kocogást vagy 75 perc magas intenzitású kardiomozgást, például gyors futást, plusz legalább két alkalom rezisztencia-, azaz izomerősítő edzést jelent súlyokkal vagy saját testsúllyal, kiegészítve nyújtó és egyensúlyt javító gyakorlatokkal.
Ez a megközelítés és ajánlás igaz a fogyni vágyókra is. Az egy alkalommal legalább 30 percig végzett aerob mozgás fokozza az energiafelhasználást, az izomerősítő tréning pedig segít fenntartani az izmok mennyiségét és erejét, miközben megfelelő étrend mellett, kalóriadeficittel a fogyás csökkenti a testsúlyt.
Mivel tudunk még rásegíteni minderre? Illetve, mit ajánl, ha mindez valami miatt mégsem elegendő?
Bizonyos állapotok, betegségek esetén az életmód orvoslása mellett, sőt, esetleg a folyamat első lépéseként szóba jöhetnek a bariátriai műtétek és a GLP-1 fogyókúrás gyógyszerek is.
A glukagonszerű peptid-1 receptor agonistákként is ismert GLP-1 gyógyszerosztály olyan vényköteles gyógyszereket foglal magában, amelyeket a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kezelésére használnak. Ezek a gyógyszerek a szervezet saját GLP-1 hormonjának hatását utánozzák, amely segít szabályozni a vércukorszintet és kordában tartani az étvágyat. Egyaránt arra serkentik a hasnyálmirigyet, hogy étkezést követően több inzulint termeljen, ami javítja a glükóz hasznosulását. Ezen kívül csökkentik a glukagon, a vércukorszintet emelő egyik hormon felszabadulását is, valamint lassítják az étel emésztésének sebességét. A GLP-1 agonisták különböző hatásai végső soron hosszabb ideig tarthatják fent a teltségérzetet, potenciálisan csökkentve a teljes kalóriabevitelt, ami fogyást eredményezhet. A páciensek arról számolnak be a használatkor, hogy egyszerűen nem éhesek.
És van-e „apróbetűs rész” melléjük? Mert ez azért nagyon idillien hangzik így önmagában…
Bár ezek a gyógyszerek sok beteg számára kényelmes lehetőséget kínálnak, látni kell, hogy még nincsenek igazán hosszú távú adatok a mellékhatásokról, vagy arról, hogy mi történik, ha a betegek abbahagyják a szedésüket.
Egy friss tanulmány szerint például azon kutatási résztvevők közül, akik abbahagyták a tirzepatid hatóanyagú gyógyszer használatát, egy évvel később 82 százalék visszanyerte legalább a leadott súly negyedét. A visszahízás mértéke pedig szorosan összefüggött a kardiometabolikus javulás elvesztésével: azoknál, akik a leadott súly 75 százalékát vagy még többet szedtek fel újra, a derékbőség, az LDL-koleszterin, a vérnyomás és a vércukorszint értékei visszatértek a kiindulási szintre.
Vagyis azoknak a betegeknek, akik a műtétet vagy a GLP-1 fogyókúrás gyógyszereket választják az elhízás kezelésére, a hosszú távú siker érdekében az életmódváltás mellett is el kell köteleződniük.
A tartós fogyás által elérhető egészség-nyereség pedig nem csak az egészségi mutatókban, de az egészségben töltött életévek számában és a jelentősen javuló életminőségben is megfigyelhető.
A fogyás alappillérei tulajdonképpen ugyanazok, mint az egészséges életmód alapjai: kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres fizikai aktivitás,
jó minőségű alvás, a rossz szokások elhagyása és pszichés egyensúly.
A súlyvesztés egyenlege pedig örökzöld: a felhasznált energiamennyiségnek meg kell haladnia a bevitt energia mennyiségét. Ehhez a két legfontosabb
összetevő nyilvánvalóan a táplálkozás és a mozgás.
