A modern csípőprotézis-műtétekkel már aránylag könnyen orvosolható az életminőséget súlyosan megkeserítő fájdalom, és a betegek teljes életet élhetnek. Dr. Szily Tamással, a Fájdalomközpont – Prima Medica ortopéd-traumatológusával jártuk körbe a kérdést.
Mikor van szükség csípőprotézis-műtétre?
Csípőprotézisre akkor van szükség, amikor olyan súlyos a csípőfájdalom és a mozgáskorlátozottság, hogy az életminőség nagy mértékben romlik, továbbá a konzervatív kezelések sem segítenek. A csípőfájdalom hátterében leggyakrabban a kopás áll, ugyanakkor állhat a háttérben korábbi sérülés, törés, csontelhalás vagy veleszületett csípőízületi fejlődési zavar, valamint akár több ízületet érintő gyulladásos, legtöbbször autoimmun eredetű kórkép is.
Ezek következménye végső soron az ízület végleges, súlyos fokú károsodása. A jelentős túlsúly, a mozgásszegény életmód vagy a túlterhelés is hajlamosít a csípőízület idő előtti kopására.
Miből gyanakodhatunk a kopás meglétére?
A csípőízületi kopás koraibb stádiumában jellemzően reggeli elinduláskor vagy hosszabb ülés után merev és esetleg fájdalmas az ízület. Miután bejáródik, a helyzet rendeződik, fájdalmatlan a mozgás.
Sokszor huzamosabb terhelés vagy időjárásváltozás után is jelentkeznek a panaszok, amelyek akár napokig is eltarthatnak. Kezdetben pihenésre, esetleg alkalmi fájdalomcsillapító kezelésekre jól reagál a fájdalom, később azonban, a kopás előrehaladtával az ízület mozgástartománya jelentősen beszűkül, kisebb terhelésre vagy sokszor már nyugalomban is fájdalom jelentkezhet. A járáskészség romlik, akár segédeszközre is szükség lehet.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Már a kevésbé erős tünetekkel is, mert ebben a stádiumban, konzervatív kezeléssel sokszor hosszabb távon is jó életminőség érhető el, a fájdalom pedig jelentősen csökkenthető.
Amikor a beteg csípőtáji fájdalommal jelentkezik az orvosi rendelésen, a tünetek kikérdezése és a fizikális vizsgálat után jellemzően képalkotó eljárásra is szükség van. Első lépésben röntgenvizsgálat történik az ízület állapotának tisztázására. Amennyiben ez nem elegendő és a kopáson kívül más eredet is felmerül, szükség lehet CT- vagy MR-, esetleg csontizotóp-vizsgálatra. Gyulladásos eredet esetén laborvizsgálat is elengedhetetlen.
Mindezek alapján születhet meg a diagnózis, amely sokféle lehetséges állapotot, betegséget kizárhat, illetve beazonosíthat az ízületi gyulladástól a nyáktömlőgyulladáson keresztül, a csípőízület kopásáig vagy tendinitisig. Sokszor szükséges a kisugárzó – legtöbbször gerinceredetű – fájdalom kizárása is. A kezelés lehetőségei természetesen a pontos diagnózistól függően változhatnak.
Meddig segíthetnek a nem műtéti kezelések, és mikor szükséges a csípőprotézis?
Szerencsére ma már sok hatékony kezelési lehetőség van a kezünkben a csípőfájdalom kezelésére.
Kopásos eredetnél fájdalomcsillapító kúra, balneo-fizioterápiás kezelések, terápiás röntgenbesugárzás, lökéshullámterápia, életmódváltás és testsúlycsökkentés vezethet jó eredményre.
Immunológiai-reumatológiai – azaz gyulladásos – eredetnél a speciális célzott és tartós gyógyszeres kezelés, illetve az utóbbi időben széleskörben elterjedt, jó hatású biológiai terápia lehet célravezető.
Bizonyos esetekben helyi injekciós kúra is az ortopédia fegyvertárába tartozik. A gyógytornász szakember irányításával végzett funkcionális gyógytorna sok esetben nem hanyagolható. Súlyos ízületi kopásnál azonban ezek a kezelések már nem elégségesek. Amikor a konzervatív terápiák már nem hatékonyak, a fájdalom és mozgáskorlátozottság már olyan mértékű, hogy a beteg nem tudja végezni mindennapi teendőit, a protézisműtét kínál megoldást.
Mennyire bonyolultak ezek a beavatkozások?
Az utóbbi évtizedekben az alsóvégtagi nagyízületek, azaz a csípő és a térd protézisműtétei rutineljárásokká, nagyszámban végzett beavatkozásokká váltak a fejlett országok egészségügyi rendszereiben. A technikai lehetőségek fejlődése, az anyagminőség javulásával a korszerű protézisek megjelenése, valamint a jól kidolgozott, standardizált műtéti eljárások eredményeznek széleskörű betegelégedettséget és többségében akár két-három évtizedes protézistúlélést. Ami régen elképzelhetetlen volt, ma már valóság: beteg emberek tömegei visszakapják járásukat és mindennapi életüket.
Hogyan kell elképzelni magát a műtétet?
Az eljárás során mesterséges anyaggal pótolják ki vagy cserélik le az ízület egyes részeit, amik a leginkább terhelődnek mozgás során. A csípő állapotától, a páciens életkorától és fizikai állapotától függően többfajta műtéti eljárás is szóba jöhet.
Az ízületi felszínek károsodása esetén elég csak azok pótlásával megszűntetni a fájdalmat, ezek az úgynevezett felszínpótló protézisek. Ilyenkor legtöbbször a combcsont fejére egy úgynevezett fémsapka kerül, míg a csípőcsonti mélyedést egy vékony műanyag csésze egészíti ki.
A combcsontot érintő protézist főleg az idős, combnyaktörött pácienseknél alkalmazott műtéti eljárás, amikor a combcsont fejét és nyakát eltávolítják, és fémből kialakított ízületi fejből pótolják. A műtét során mind a combcsont fejét, mind a csípőcsontokból álló ízületi vápát mesterséges anyagokkal helyettesítik.
Mennyi ideig tartanak ki ezek a protézisek?
Átlagosan tíz évig, ezt követően a beültetett anyagokat gyakran cserélni kell. A modern csípőprotézis-műtétek után ugyanakkor jelentősen lerövidült a rehabilitáció ideje: már másnap javasolt elkezdeni a tornát gyógytornásszal elsőként ágyban tornáztatással, majd a második-harmadik naptól fokozatos terheléssel, járástanulással, erősítéssel.
A gyógytorna a beültetés sikerességét jelentősen befolyásolja. A trombózis elleni gyógyszeres kezelést 36 napig kell folytatni.
