A chlamydia lehet ugyan kellemetlen, nagyon sokszor azonban észrevétlen marad – és épp ez jelenti a fő rizikóforrást, a betegség ugyanis komoly szövődményekkel járhat.
Dr. Karászi Viktória nemi gyógyász, bőrgyógyász segítségével jártunk utána a betegségnek.
Hogyan terjed a chlamydia?
A chlamydiasis a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzés, amit a chlamydia trachomatis baktérium okoz. Gyakran tünetmentes, mégis súlyos szövődményekhez, például meddőséghez vezethet.
Elsősorban védekezés nélküli szex útján terjed. Ugyanakkor a fertőzöttek jelentős része, a nők mintegy háromnegyede, a férfiak fele nem tapasztal tüneteket. Éppen ez az egyik legfontosabb és legveszélyesebb tény a fertőzéssel kapcsolatban, vagyis, hogy a fertőzés gyakran teljesen tünetmentes. Ha pedig mégis jelentkeznek panaszok, azok általában 1-3 héttel a fertőzés után, vagy akár hónapok múlva alakulnak ki.
Mennyire tekinthető gyakorinak a chlamydia?
Meglehetősen, mivel több tényező egyszerre segíti a terjedését, és ahogy említettem, sokszor észrevétlen marad.
Magyarországon évente 80-100 ezer új fertőzést regisztrálnak. Sok fertőzött, különösen a nők, nem is tudnak az érintettségükről, amikor továbbadják azt valamilyen szexuális érintkezés során. Mindezeket tekintetbe véve nem meglepő, hogy a statisztikák szerint a 15-25 évesek körében különösen gyakori a fertőzöttség, részben a biológiai és viselkedési tényezők miatt. Az pedig minden korosztályra igaz, hogy a legtöbben csak akkor mennek orvoshoz, ha panaszaik vannak.
Mivel pedig ez a nemi betegség gyakran „csendes”, sok eset rejtve marad. Ha mégis sor kerül a kezelésre az egyik félnél, de a szexuális partnernél nem, könnyen visszafertőződhet a kezelt fél is. Vagyis számos olyan tényezőt ismerünk, ami megnehezíti a gyógyulást.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy kezelés nélkül a fertőzés feljuthat a belső nemi szervekbe, ami nőknél kismedencei gyulladást, petevezeték-elzáródást, meddőséget és méhen kívüli terhességet, férfiaknál mellékhere- és prosztatagyulladást okozhat.
Mik a tünetek, amennyiben mégis vannak?
Nőknél rendellenes hüvelyi folyást, alhasi fájdalmat, szex közbeni fájdalmat, két menstruáció közötti pecsételő vérzést, netán vizeléskori csípő, égő érzést okozhat.
Férfiaknál a húgycső váladékozása, fájdalmas vizelés, ritkán herefájdalom utalhat a fertőzésre.
Mi akkor a megoldás a védekezés mellett?
A fertőzés megelőzése gyakorlatilag ugyanazokra a lépésekre épül, mint bármely más szexuális úton terjedő betegségé. Fontos az óvszerhasználat, sűrű partnerváltás esetén a rendszeres szűrés, előnyös a stabil, kölcsönösen monogám kapcsolat, és ha mégis bekövetkezik a fertőzés, a partner értesítése és a két fél egyidejű kezelése szükséges.
A kezelés alatt, illetve a negatív kontrolltesztig kerülni kell a szexuális kapcsolatot. Szerencsére mind a szűrés, mind a kezelés viszonylag egyszerű. A teszthez hüvelyi, méhnyaki, húgycsövi, illetve – az érintkezés formájától függően – torokból vagy végbélből történő mintavételre van szükség. A fertőzés az együttlét után már 1-2 héttel kimutatható.
A jó hír, hogy a chlamydiasis könnyen gyógyítható antibiotikummal, akár egy egyszeri adaggal, akár egy néhány napos kúrával. Így pedig mindkét fél elkerülheti az esetleges későbbi, sokkal nehezebben kezelhető szövődményeket is.
Tehát a tünetmentesség miatti kezeletlenség jelenti a fő veszélyforrást?
Igen, ez pedig akár komoly következményekkel is járhat, kezelés hiányában a nőkben és férfiakban is súlyos szövődmények alakulhatnak ki.
Nőknél a méhnyak gyulladása továbbterjedhet a méh üregébe, a petevezeték, petefészkek felé, többek közt méhnyálkahártya-gyulladást és a későbbiekben akár meddőséget is okozva, a felső genitális traktus fertőzésének szövődményeként. Ugyancsak megnőhet az állandósult hasi fájdalmak és a méhen kívüli terhesség kialakulásának kockázata is.
Férfiaknál a herék, mellékherék, prosztata hosszú lefolyású, krónikus gyulladása alakulhat ki, ami a szexuális együttléteket sokszor igen kellemetlenné teheti.
A legfontosabb tehát, hogy ha valaki nemi betegségre gyanakszik, forduljon orvoshoz, ne éljen védekezés nélküli szexuális életet, hogy ne fertőzzön tovább!
A korai kezeléssel pedig nem csak a páciensen, de annak partnerén, partnerein is lehet segíteni. Így a rizikócsoportokba tartozóknak érdemes szűrésen részt venniük, panaszok esetén pedig mielőbb orvoshoz fordulni, hiszen, mint említettem, a gyógyulás egyszerű antibiotikumos kúrával elérhető.
