Ugyanakkor amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az elmúlt években a gyógyszertári szektor egyre gyorsuló változásokkal találja szemben magát. A munkaerőhiány, a növekvő adminisztratív terhek, az ellátási lánc bizonytalanságai és a lakosság növekvő elvárásai mind olyan kihívások, amelyek új típusú megoldásokat követelnek. A digitalizáció és az új kompetenciák térnyerése ezért nem a hagyományok leváltását kell, hogy jelentse, hanem azok megerősítését és kibővítését.
A patikákban megjelenő technológiai innovációk ma már nem csupán kényelmi funkciókat látnak el: a működési biztonság, a hatékonyság és a betegbiztonság alapfeltételeit is igyekeznek segíteni.
Több ilyen digitális változáson esett át a szektor az elmúlt évtizedben, mint például az elektronikus vények bevezetése, a robotizált komissiózás, a gyógyszertárak által üzemeltetett online webshopok, az elektronikus naplóvezetés vagy akár a tartozáskezelő automaták.
Ezek mind olyan eszközök, amelyek tehermentesítik a humánerőforrást, és lehetővé teszik, hogy a gyógyszerészek valódi szakmai munkára fókuszáljanak.
Ezek mellett az egyik legdinamikusabban fejlődő terület az AI-támogatott asszisztencia.
A mesterséges intelligencia ma már számos olyan feladatban képes lehet segíteni, amely korábban jelentős időt és figyelmet igényelt és ezek használatára a gyógyszertárvezetők is egyre nyitottabbnak bizonyulnak.
Egy, a közelmúltban megrendezésre került rendezvényen, amelynek tematikája a Megváltozóban lévő gyógyszerészi kompetenciák köré épült, készült egy gyors felmérés a közönség körében. Összesen 64 résztvevő válaszolt a mesterséges intelligencia napi gyógyszertári munkát érintő felhasználási nyitottsága kapcsán, többszörös választási lehetőség mellett.
Az eredmények egy abszolút nyitottságot mutatnak a válaszadók részéről, hiszen a „Nem, nem használnám szívesen” opció egyetlen jelölést sem kapott, ellenben az „Igen, adminisztratív feladatok elvégzésére”; „Igen árazásra, készletkezelésre” és „Igen, gyógyszerészi szakmai döntés támogatásra” a válaszadók több, mint felénél merült fel, mint valós felhasználási opció.
Emellett az is kiemelendő, hogy a betegedukáció és a pénzügyi előrejelzés jellegű feladatok AI támogatása a válaszadók közel harmadánál szintén egy jól vizionált felhasználási mód lehet.
Fontos leszögezni, hogy az AI technológia megjelenése ugyanakkor nem csökkenti a szakemberek szerepét, épp ellenkezőleg: a gyógyszerészek szakmai felelőssége és kompetenciája még fontosabbá válik. Az AI csak annyira eredményes, amennyire szakmailag jól definiált a feladat, és amennyire megfelelően felügyelik a működését.
A modern patika tehát egy olyan egészségügyi tér lehet, ahol a humán tudás és a digitális támogatás egymást erősíthetik.
A gyógyszerészek szerepe világszerte átalakult, illetve láthatóan átalakuló pályán halad. A klasszikus gyógyszerkiadás és gyógyszerkészítés mellett egyre több országban válik gyakorlattá az olyan kiterjesztett kompetenciák alkalmazása, mint a gyógyszerészi vakcináció, a krónikus betegségek aktív gondozása, a gyógyszerbiztonsági tanácsadás, a prevenciós szűrővizsgálatok vagy akár a gyógyszerészek általi vény újraírási gyakorlat is.
Magyarországon is egyre erősebben jelenik meg ez az igény, mind a lakosság oldaláról, mind a gyógyszertárvezetők, szakmai képviseletek oldaláról. Nő az elvárás, hogy a gyógyszertár ne csak „kiadja” a terápiát, hanem segítse is a betegút teljes menedzselését, így egyre gyakrabban jelenik meg a hazai szakmai berkekben a „közösségi gyógyszerész” kifejezés is.
A bővülő kompetenciák ugyanakkor csak akkor tudnak valódi értéket teremteni, ha megfelelő technológiai háttér támogatja őket, amelyek a kompetencia bővítés kapcsán kialakuló többlet feladatokat kompenzálni tudja egyéb, szakembert nem feltétlenül igénylő, például adminisztratív vagy készletezés, árképzési feladatokban.
A digitális egészségügyi rendszerek, az automatizált dokumentáció, az intelligens gyógyszerelés-támogatás és az AI-alapú elemzések segítenek abban, hogy a szakemberek minden releváns információt időben és pontosan lássanak. A jövő gyógyszerészete tehát egyszerre lesz kompetenciaalapú és adatvezérelt.
A digitalizáció sokakban félelmet keltett az elmúlt években: vajon a technológia nem vesz el valamit a patika emberi jellegéből? A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy épp ellenkezőleg. A modern eszközök éppen azt teszik lehetővé, hogy a gyógyszerész kevesebb időt töltsön papírmunkával vagy rutinfeladatokkal, és többet a betegekkel, szakmai feladatokkal.
A mesterséges intelligencia és az automatizáció nem személytelenné, hanem biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik a működést. A szakember figyelme felszabadulhat, a hibalehetőségek csökkennek, a betegek pedig gyorsabb, pontosabb és személyre szabottabb szolgáltatást kapnak. A patika így továbbra is megőrzi közösségi és bizalmi szerepét, miközben képes alkalmazkodni a változó társadalmi és technológiai környezethez.
A gyógyszertárak jövője tehát valójában nem a hagyományok és a digitalizáció közötti választásról szól. Sokkal inkább arról, hogyan lehet ezeket egymást kiegészítve integrálni a szakma presztízsének és a betegek hatékonyabb ellátásnak biztosítása érdekében.
Dr. Szepesi-Palik Anett
gyógyszerész vezető
ENELIS Informatikai Zrt.
2026. január 20.
