Egy cégvezetőt telefonon kerestek meg állítólag a bankjától. A hívó arról tájékoztatta, hogy egy 9,9 millió forintos utalás technikai hiba miatt nem teljesült, ezért azonnali intézkedésre van szükség. A vezető végrehajtotta az utasításaikat, felment a csalók által megadott webhelyre és elindította az utalást. Néhány perccel később ismét hívták azzal, hogy a tranzakció sajnos továbbra sem teljesült, ezért meg kell ismételni. Ő ezt is megtette.
A végeredmény közel 20 millió forintos veszteség lett.
Az ilyen esetek legfontosabb tanulsága, hogy a csalók szinte mindig sürgetnek. Azt szeretnék elérni, hogy az áldozat ne gondolkodjon, ne kérdezzen és ne ellenőrizze az információkat.
Ha valaki telefonon azonnali pénzügyi műveletre próbál rávenni bennünket, érdemes megszakítani a hívást, és a bank hivatalos ügyfélszolgálatán visszahívni az intézményt.
Egy másik esetben egy cégvezetőt azzal kerestek meg, hogy egy másik vállalkozás tévedésből 66 millió forintot utalt a számlájára. A hívók arra kérték, hogy a pénzt több magánszemély bankszámlájára továbbítsa, mert valójában őket illeti az összeg. A cégvezető eleget tett a kérésnek.
Pedig már önmagában több figyelmeztető jel is volt. Miért érkezik egy ismeretlen cégtől ilyen jelentős összeg? Ha valóban téves utalás történt, miért nem a küldő fél és a bank rendezi a helyzetet? És miért kellene egy vállalkozásnak ismeretlen magánszemélyek számláira tovább utalnia a pénzt?
Ebben az esetben ugyan nem közvetlenül a cégvezető szenvedett pénzügyi kárt, de akaratlanul is egy csalási lánc részévé vált. A pénzmosási és csalási esetek jelentős része éppen ilyen „közvetítők” bevonásával működik.
A harmadik történetben nem volt sem telefonhívás, sem megtévesztés. Egy cégvezető egy sikeresen lezárt projekt után 8 millió forintot utalt egy alvállalkozó részére. Az utalás során azonban egyetlen számjegyet eltévesztett a bankszámlaszámban.
A pénz ugyan megérkezett a kedvezményezetthez, de nem a forintszámlájára, hanem az eurós számlájára került. Az átváltás kedvezőtlen árfolyamon történt, így az alvállalkozó mintegy 700 ezer forinttal kevesebb összeget kapott. Mivel a hiba az utalást indító cégvezetőnél keletkezett, neki kellett megtérítenie a különbözetet.
Ez az eset jól mutatja, hogy a pénzügyi veszteséghez nem feltétlenül szükséges külső támadó vagy csaló. Egy apró figyelmetlenség is jelentős kárt okozhat.
A fenti példák közös tanulsága, hogy a pénzügyi műveletek végrehajtása komoly szakértelmet és körültekintést igényel. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az utalásokat megfelelő szakmai kontroll mellett a könyvelő végzi, a csalások és adminisztrációs hibák kockázata jelentősen csökkenthető.
Emellett egy könyvelő szakmai felelősségbiztosítása további védelmet jelenthet a vállalkozás számára, amennyiben mégis hibázik.
A legfontosabb szabály azonban minden esetben ugyanaz: soha ne döntsünk sürgetés hatására, mindig ellenőrizzük a kedvezményezettet, és kétség esetén kérjünk szakmai segítséget. Egy pár perces ellenőrzés sokszor több millió forintot érhet.
Kőhegyi Péter
Patikapartner Kft.
2026. augusztus 25.
