A pénztárhiány hátterében sokféle ok állhat:
A NAV a jelentős pénztárhiányt gyakran tulajdonosi pénzkivonásként értelmezi.
Ilyenkor felmerülhet:
Ennek következménye lehet:
Különösen kockázatos:
Az egyik leggyakoribb megoldás, amikor a vállalkozás a hiányzó összeget utólag tulajdonosi jövedelemkivonásként rendezi. Ilyenkor a társaság osztalékot hagy jóvá, ha van eredménytartaléka a cégnek, amelyet a tulajdonos a korábban felvett pénzzel szemben számol el.
Ez gazdaságilag sok esetben reális megoldás, ugyanakkor jelentős adófizetési kötelezettséggel járhat.
Sok esetben a hiány oka valójában az, hogy a tag korábban pénzt vett fel a cégből, de ezt nem megfelelő jogcímen dokumentálták. Ilyenkor a pénztárhiány rendezhető úgy, hogy a hiányzó összeget taggal szembeni követeléssé minősítik át.
Ez nem azt jelenti, hogy új pénzt tesznek a pénztárba, hanem azt, hogy a társaság elismeri: a pénz ténylegesen kikerült a pénztárból, és azt a tag használta fel.
Ehhez szükséges:
A NAV vizsgálhatja, hogy valóban kölcsönről van-e szó, vagy ténylegesen végleges pénzkivonás történt. Ideiglenes megoldásként alkalmazható, piaci kamatot kell felszámolni.
Előfordulhat, hogy a tulajdonos ténylegesen visszafizeti a hiányzó összeget készpénzben vagy banki befizetéssel.
A pénztárhiány megelőzése sokkal egyszerűbb és biztonságosabb, mint az utólagos rendezése. A gyakorlat azt mutatja, hogy a problémák többsége nem egyetlen nagy hibából, hanem évek alatt felhalmozódó kisebb pontatlanságokból alakul ki.
A legfontosabb megelőzési lépések:
Különösen fontos, hogy a vállalkozás ne hagyjon évekig rendezetlen, irreálisan magas pénztárállományt a könyvekben, mert ez idővel jelentős adókockázattá válhat.
A megfelelően előkészített pénztárrendezés jelentősen csökkentheti egy későbbi NAV ellenőrzés adókockázatát.
Kőhegyi Péter
Patikapartner Kft.
2026. június 15.