a PHOENIX magyarországi cégcsoportjának igazgatósági elnöke, 2019. február 1-je óta tölti be ezt a pozíciót. Magyarországon kívül több más európai országban is dolgozott a gyógyszer-kereskedelemben.
Csaknem 20 éve él Magyarországon magyar feleségével és négy gyermekével. Szabadidejében sokat sportol, túrázik, fontosnak tartja az egészséges életmódot.
Az úgynevezett digitalizáció új technológiákat, növekvő adatmennyiséget, innovatív megoldásokkal dolgozó start up-okat és alternatív üzleti modelleket hoz magával.
Az online kereskedelem jelentősége nő, amit a világméretű koronavírus-járvány tovább gyorsít. Egyszerűsödik az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, egyre több beteget kezelnek ambulánsan, akik e kezelésekre mind gyakrabban magánegészségügyi szolgáltatókat vesznek igénybe. Gyorsan válik elfogadottá és megszokottá a telemedicina, amikor a beteg és az őt ellátó egészségügyi szakember (pl. orvos) között telekommunikációs eszközön keresztül jön létre a kapcsolat.
Mindeközben változnak a betegek igényei, egyre fontosabbá válik számukra a kényelem, és egyre kevésbé tolerálják az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó hosszú várakozási időt.
Az egészségügy, valamint a betegek és fogyasztók igényeinek átalakulása természetesen a gyógyszertárakat is érinti. Gondoljunk csak arra, hogy folyamatosan növekszik a gyógyszertári forgalom azon része, amelyet a betegek saját zsebből fizetnek (sőt ez egy ideje már meg is haladja az állam / társadalombiztosítás által finanszírozott részt), és ezzel együtt növekednek elvárásaik a gyógyszertári szolgáltatások, illetve a személyre szabott, az egyénre odafigyelő kiszolgálás iránt.
Mindemellett egyre nagyobb nyomás nehezedik a gyógyszertárak hagyományos üzleti modelljére is, hiszen évek óta csökken a gyógyszertárak hagyományos és legalapvetőbb tevékenységéből, a receptköteles gyógyszerek értékesítéséből származó árrés. A legtöbb gyógyszertár már ma sem tudna gazdaságosan működni a nem receptköteles gyógyszerek, táplálék-kiegészítők és egyéb termékek forgalmazása nélkül, azonban ezeket a készítményeket növekvő mértékben kínálják a drogériák, élelmiszerboltok és internetes platformok is.
Folyamatosan romlik a vidéki lakosság ellátásának helyzete, a gyógyszertárak száma tíz éve folyamatosan csökken. Emellett súlyos gyógyszerészhiány van a munkaerőpiacon, ami a gyógyszertárak bérköltségeinek jelentős növekedéséhez vezet. Úgy tűnik, a fiatalok azt érzik, hogy hiányzik a gyógyszertárak jövőjére vonatkozó átfogó, számukra vonzó hosszútávú vízió, így a gyógyszerész szakmát már nem találják olyan attraktívnak, mint korábban.
Ezek a fejlemények sajnos aggasztóak, de nem meglepőek. Aki foglalkozott mostanában a téma hátterével és a szektor eseményeivel, az jó előre megjósolhatta ezeket.
Ugyanakkor a jó hír az, hogy a gyógyszertárak üzletmenetét és működését meghatározó jövőbeni fejlemények, az úgynevezett megatrendek már most jól előreláthatók.
A megatrendek struktúrák, folyamatok, magatartásmódok és értékek mélyreható és hosszútávú változását jelentik. A megatrendek globálisan bukkannak fel és szinte minden ágazat vonatkozásában relevánsak. Lényegében ezek a megatrendek fogják befolyásolni az egészségügyi ágazat jövőjét is, és az elkövetkező években további változásokat fognak hozni mind a piac, mind a betegek és fogyasztók igényeinek tekintetében. A trendeket alapvetően két csoportra lehet osztani, amelyek persze szoros kapcsolatban vannak egymással1: a megváltozott fogyasztói igényekre, illetve a megváltozott piacokra és struktúrákra.
Növekvő rugalmasság és kényelem
Folyamatosan pörgő, türelmetlen társadalomban élünk. A szükségletek kielégítése mindenütt, azonnal és megállás nélkül történik. Senki nem akar ma már várakozni, kialakult az «always on» életmód.
A legtöbben okostelefont használunk, ami éppen a fiatalok számára immár életük nélkülözhetetlen részévé vált. Megszoktuk azt, hogy az online tartalmak közvetlenül és bármikor rendelkezésre állnak. A szükségletek azonnali kielégítése teljesen megváltoztatja a fogyasztók elvárásait a szolgáltatókkal és a kereskedelemmel szemben is: a vásárlók a várakozási időt nem tolerálják, ehelyett a termékek azonnali rendelkezésre állását és szállítását igénylik. A vevők ma azt szeretnék, hogy minden legyen a lehető legegyszerűbb és legkényelmesebb. Hétköznapjaik során megszokták ezt, miért mondanának le erről az egészségügyben?
Egészségtudatos életstílus
Az egészség ma már sokkal többet jelent, mint „csak” betegségektől mentesen élni. Az egészség életstílussá vált, amire aktívan törekszünk. A testi és szellemi kiegyensúlyozottság és jó közérzet iránti igény lassan életünk minden területének részévé válik:
szeretnénk egészségesen táplálkozni, egészségesen munkát végezni, egészséges lakásban élni, egészségesen utazni és egészségben megérni az idős kort.
Emiatt pedig egyre fontosabbnak érezzük testünk adatainak folyamatos figyelését és nyomon követését, például a megtett lépések számát, a pulzusunkat, a kalória-fogyasztásunkat, az alvási fázisokat.
Önmagunk optimalizációja egy életre szóló projektté vált. Ezen adatoktól pedig válaszokat várunk arra a kérdésre, hogy hogyan válhatunk önmagunk legjobb, legegészségesebb és legboldogabb változatává.
Transzparencia / beleszólási jog
A betegek gyakrabban tájékozódnak online, alkotnak önálló véleményt és kívánnak aktívabb szerepet vállalni a saját egészségükkel kapcsolatban. A fogyasztók pedig egyre több információt kívánnak megtudni azokról a készítményekről, amelyeket elfogyasztanak.
Perszonalizáció / egyénre szabott gondozás
A perszonalizáció, azaz személyre szabás egyre több iparágban fontos tendencia, és ma már az egészségügy területén is utat tör magának.
Hatalmas érdeklődés van azon termékek és szolgáltatások iránt, amelyeket az ügyfelek egyedi igényei alapján alakítanak ki. Egyéni edzés és táplálkozási tervek, táplálék-kiegészítők, kozmetikumok, divatcikkek és kiegészítők, streaming kínálat és lejátszási listák, hogy csak néhányat említsünk a számtalan példa közül.
Vagy nézzük a farmakogenetikát, amely olyan új terápiákat fog eredményezni, amelyek a betegek egyéni helyzetéhez igazodnak.
További lehetőséget jelentenek az okosórák, amelyek rögzítik az alvást, mérik a pulzust és a vérnyomást vagy meghatározzák a vér oxigéntelítettségének mértékét.
Az ehető elektronikus szenzorok (smart pills) segítségével pedig az orvosok és gyógyszerészek mérhetik a betegek adatait és ellenőrizhetik például azt is, hogy a betegek csakugyan a felírásnak megfelelően szedték-e gyógyszereiket.
Adatok és digitalizáció
Ha egy vállalkozás sikeres akar lenni a digitalizált világban, akkor nagyon pontosan kell ismernie piacát, versenytársait és vevőit. A sikerről vagy a kudarcról az adatok rendelkezésre állása és kiértékelésük minősége dönt. Elengedhetetlen tehát a jól strukturált adat- és információ-kezelés.
Az adatok az egészségügy területén is rendkívüli jelentőséggel bírnak. A keletkező adatok mennyisége azonban sokszor olyan mértéket ér el, hogy már csak nagy teljesítményű algoritmusok képesek őket feldolgozni és megfejteni. Ennek során pedig az adatvédelem központi kérdéssé válik. Mi történik a folyamatosan keletkező és elemzésre kerülő információkkal?
A betegek számára fontos tudni, hogy ezekhez az adatokhoz kinek van hozzáférése és hogyan védik őket.
Ambuláns kezelés és decentralizáció
Az egészségügyi rendszer fenntartási költségei emelkednek, a betegek pedig ezzel egyidőben nagyobb rugalmasságot és kényelmet szeretnének. E két ok vezet az ambuláns kezelés jelentőségének növekedéséhez, mivel az általában gyorsabban és alacsonyabb költséggel megvalósítható, mint a fekvőbeteg-ellátás.
A magánegészségügyi szolgáltatók gyors növekedése (például Medicover vagy a Doktor24) aláhúzza e trendek jelentőségét.
A jövőben a rendelkezésre álló nagyobb mennyiségű és jobb minőségű adatok révén úgynevezett „before demand” kezelések is lehetségessé válnak. Testünk adataiból ugyanis kiolvashatók a közvetlenül küszöbön álló betegségek (például a WIWE mobil EKG-mérő készülék segítségével), így lehetővé válik a megelőzés, még mielőtt azok vagy egyéb komplikációk és mellékhatások kialakulnának.
Ennek egyik előfeltétele azonban, hogy az egészségügyi szolgáltatások ott vagy annak közelében álljanak rendelkezésre, ahol a beteg éppen tartózkodik. Ennek megfelelően sűrűre kell szőni az ellátási szolgáltatók hálózatát.
Bizonyos feladatok átcsoportosítása és új kompetenciák elsajátítása jelentik a kezelés ambulánssá tételének és az egészségügy decentralizálásának előfeltételét. A gyógyszertárak képesek olyan szolgáltatásokat is nyújtani, amelyeket kizárólag orvosok végeznek, az orvosok pedig ezzel párhuzamosan ambulánsan végezhetnek olyan beavatkozásokat, amelyeket korábban a beteg kórházi fekvőbeteg-ellátásának keretében alkalmaztak.
Platformképzés
A platform olyan termék, szolgáltatás vagy technológia, amely több különböző, valamilyen szempontból érdekelt felet, azaz stakeholder-t köt össze egymással.
Ilyen jellegű platformokat sok vállalkozás használ termékei vagy szolgáltatásai értékesítésére, jelentőségük növekszik például a bankszektorban, az étel-házhozszállításban, a kiskereskedelemben, a kommunikáció területén, a tárSkereső oldalaknál, aukciós házaknál vagy az egészségügy területén is.
A platformok közvetlen kapcsolatot létesítenek a szolgáltatók és a vevők között, ezáltal lerövidítik a tranzakciós utakat és csökkentik azok költségeit, így ők válnak a vevők és a szolgáltató vállalkozások közötti központi kapcsolódási ponttá. A platformok a fogyasztói élmény maximalizálása érdekében csoportosítva, jól strukturálva teszik elérhetővé a vevők számára a különböző szolgáltatásokat.
Demográfiai változások
Európa szinte minden országában, így Magyarországon is alacsony születési adatokat látunk, míg a várható élettartam növekszik. Az idősek és fiatalok aránya eltolódik, növekszik a lakosság átlagéletkora, és a növekvő számú szépkorú lakosság révén a társadalmi igények is változnak.
A korösszetétel mellett változik a népesség földrajzi eloszlása is. Magyarországon is megfigyelhető az urbanizáció folyamata, azaz hogy a jövőben valószínűleg még többen költöznek majd városokba.
Az átlagéletkor növekedése és a lakosság csökkenő száma nagy kihívást jelent az állami szociális ellátórendszer számára. A csökkenő számú adófizetővel egyre magasabb számú nyugdíjas áll szemben, növekvő egészségügyi költségekkel. Ahhoz, hogy elkerüljük a költségek miatti összeomlást, a politikának húsbavágó intézkedéseket kell foganatosítani.
Kicsit a kör négyszögesítéséhez hasonló kihívás ez: egyszerre kell kibővíteni a lakosság számára az egészségügyi ellátást és csökkenteni a költségeket.
A jövőt természetesen senki sem látja előre, azonban a leírt trendek egyértelmű irányt mutatnak:
A gyógyszertárak jövőbeni fejlődési irányainak középpontjában természetesen a betegeknek és vásárlóknak kell állniuk és ez így is lesz. Hiszen a gyógyszertári szolgáltatásokat közvetlenül vagy közvetve végső soron ők fizetik, és az ő igényeik és fogyasztói elvárásaik alakítják ki a gyógyszertárak jövőbeli struktúráját.
Ahhoz, hogy a gyógyszertárak a jövőben teljesíteni tudják gyógyszerellátási feladataikat, valós emberek, valós szükségleteit kell összekapcsolniuk a digitális, strukturált és együttműködések segítségével létrejött szolgáltatásaikkal. Ennek kialakításához nélkülözhetetlen az a felismerés, hogy a gyógyszerészek szakmai döntési kompetenciáik elveszítése nélkül is képesek más gyógyszertárakkal együtt közös célokon dolgozni és a meglévő infrastruktúrájukat közös előnyök érdekében hasznosítani.
Az pedig nem is lehet kérdés, hogy a gyógyszertárak minőségre fókuszáló versenye a betegek és fogyasztók javára válik.
A magyar gyógyszertárak több mint 80%-a már ma is gyógyszertári együttműködési rendszerekbe szerveződik (pl. Alma, BENU, Gyöngy, Kulcs, Szimpatika, Társ, stb.), ami által jelentősen javul a független gyógyszertárak innovációs- és versenyképessége.
Fontosnak tartom a független gyógyszertárak számára elérhető hálózatok, illetve együttműködési rendszerek sokszínűségének növelését és a (digitális) innovációk további fejlesztéséhez a jogi keretek megteremtését. Mert együtt, összefogva tudunk a jövő kihívásaira választ találni.
-ww-.
2022. január 3.
