Magazin

Stressz állhat a reflux hátterében

„Sok a savam” – halljuk gyakran, azonban korántsem biztos, hogy erről van szó, ha valaki refluxtól szenved. Sőt, sokkal inkább az a jellemző, hogy a tünetek mélyebben meghúzódó fizikai vagy lelki okok következtében alakulnak ki. Dr. Hegedűs György életmód-tanácsadó orvossal, a téma szakértőjével beszélgettünk.

Mit értünk a reflux kifejezés alatt, mit takar ez a betegség?

Maga a reflux szó azt jelenti, hogy a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe, mert nem zár rendesen a záróizom. A betegség a közhiedelemmel ellentétben igazából nem azért alakul ki, mert valakinek túl sok a gyomorsava, hanem a visszaáramlás okoz kellemetlenségeket. Refluxosnak eleve csak akkor mondunk valakit, ha látjuk ennek a tüneteit: a nyelőcsőben kialakult felmaródást gyomortükrözéssel egyértelműen ki lehet mutatni, de természetesen egyszerűbben is letesztelhető a kérdés. Ha ugyanis valakinek ég a nyelőcsöve, a torka vagy a gyomra, azt alapvetően csak ez a betegség okozhatja.

Miért alakul ki ez a betegség, mi okozza?

Néha mindenkinek huzamosabb ideig van nyitva a gyomorszája akkor is, ha éppen nem kellene: nyeléskor és hányáskor automatikusan, reflexből nyílik. A visszaáramlás a hányáshoz hasonló mechanizmus, csak ebben az esetben nincs gyomortartalom, egyedül a sav tud feljönni. Az egyik tünetrendszer gyomortáji fájdalomból, nyelőcső- és szájégésből, lepedékes nyelvből, savas szájízből áll. Úgynevezett néma refluxnál a „savgőz” jön vissza, és köhögés, tüsszögés, krákogás, torokszárazság jelentkezik vele. A szakorvosok egyre gyakrabban számolnak is ezzel a lehetőséggel, és nem azután küldik el a beteget gasztroenterológushoz, hogy előtte már százféle gyógyszerrel kezelték teljesen eredménytelenül. Viszont a reflux számos esetben lelki hátterű, pszichoszomatikus probléma, vagyis tünet, nem pedig betegség – elsősorban a stressz tünete, akárcsak a gyomorfekély.

Tehát a savlekötő önmagában csak mérsékli a problémát, de nem oldja meg.

Így van. A vegetatív idegrendszer, amely a belső szerveket működteti, nagyon érzékeny az érzelmi állapotunkra. Ha nem vagyunk jól, jönnek a vegetatív tünetek: szívdobogás, fejfájás, hányinger, hasmenés, puffadás, hányás, reflux.

De azért, gondolom, sokaknál fizikai okokból alakul ki reflux.

Ilyen is van, jellemzően táplálkozási érzékenységek, allergiák esetén. A glutén- vagy kazeinérzékenységnek például egyaránt tipikus velejárója a reflux. Viszont ez csak az esetek egy része. Ismerek például olyan gasztroenterológust, aki az erre nyitott betegeket pszichológushoz irányítja a tükrözés után, a tüneti kezelés mellett, mert ezzel jobbak az eredményei, mint a gyógyszerekkel.

Tehát akkor azért a tüneti terápia sem haszontalan.

Mivel kevesebb sav tud visszajönni a savlekötők és savcsökkentők hatására, a kellemetlenségek természetesen ilyenkor is mérséklődnek. Ugyanakkor a savlekötőknek, savcsökkentőknek van egy komplex rossz hatásuk is. Maga a szervezet ugyanis csak nagyon ritkán termel túl sok savat, és ha még ezt a mennyiséget is csökkentem, azzal csökkentem a táplálék emésztését is. Ez pedig hosszabb távon emésztési problémákat és felszívódási problémákat hoz létre. A gyomorsavnak emellett létezik egy csírátlanító, fertőtlenítő hatása is, és elég sok kórokozót likvidál az emésztési folyamat során. Ha viszont kevesebb a gyomorsav, gyengül ez az első védelmi vonal is.

Hová tartoznak azok az esetek, amikor valakinek csak egy-egy esetben okoz kellemetlenséget a feljövő sav?

Refluxa néha mindenkinek lehet, mert bizonyos állapotokban el tud lazulni a gyomorszáj. Ilyen például, ha az illető egy nagyobb buli után több alkoholt fogyasztott, netán valami extrém, számára nem megszokott, csípős, erős fűszerezésű ételt evett. Ezek azonban egyszeri alkalmak: az adott éjszaka kellemetlen, de aztán elmúlnak a tünetek. Ez igazából nem is reflux, hanem hányingeres savtúltermelés, mert a szervezet ki akarja adni, ami túl sok neki. A folyadékbevitel szintén fontos. A táplálkozásunkat is át kell gondolni, hiszen a túlsúly is rizikófaktor, főleg, ha valaki emellett sok ülő-hajló munkát végez. Többen például kertészkedés közben veszik észre, hogy baj van, mert a haspréssel nyomják felfelé a gyomrot, préselik a gyomorszájat.

Mikor válik elkerülhetetlenné a rettegett gyomortükrözés?

A gyomortükrözést nem elkerülni kell, hanem szükségtelenné tenni. Ha jól vagyok, nincs rá szükségem. Bizonyos esetekben ugyanakkor szükség van rá. Hangsúlyozom: nem kell elkerülni a gyógyszereket sem, akinek szüksége van rá, az természetesen szedje az orvosi előírások alapján, amit előirányoztak neki. Olyan viszont normális esetben nem fordul elő, mint amit gyakran hallok: az ahhoz hasonló történetek, mint például „két éve megfáztam, az antibiotikum tönkretette a gyomromat, és azóta refluxom van”. Ha a szervezet jól működik, annak a refluxnak már nagyon régóta nem kellene léteznie. Ilyenkor azokat az okokat kell felderíteni, amelyek fenntartják a betegséget.

Kép letöltés

133 KB