A nem alkoholos eredetű zsírmáj (angol rövidítése NAFLD, non-alcoholic fatty liver disease) nem pusztán a máj szövetének átépülését jelenti. A NAFLD világszerte az emberek akár 25%-át is érintheti – sokaknál egész életük során nem jelentkeznek tünetek. A betegek 2-5%-ánál azonban tünetek és szövődmények lépnek fel.
Amikor a zsírfelhalmozódás gyulladáshoz és sejtkárosodáshoz vezet a májban, azt steatohepatitisnek nevezik.
Az NAFLD talaján kialakuló steatohepatitis (ennek angol rövidítése a NASH, non-alcoholic steatohepatitis) napjainkban a leggyakoribb krónikus májbetegség, amely egyre több áldozatot szed. A NASH fokozza a májdaganatok kockázatát, s a következő évtizedekben várhatóan a májrák első számú kockázati tényezője lesz. Ennek az az oka, hogy világszerte nő az NAFLD-hez vezető anyagcserezavarokkal élők száma – ezt jól tükrözi az elhízottak arányának növekedése – s ebben a mutatóban Magyarország világviszonylatban igen rosszul teljesít.
Kit érinthet a betegség?
Bárkit érinthet, de az életkor, az elhízás és a magas vércukorszint jelentős kockázati tényezők. Az elhízott vagy cukorbeteg emberek 75%-a, a súlyosan elhízottak akár 90%-a szenvedhet NAFLD-ben.
Hogyan alakul ki a nem alkoholos zsírmájbetegség?
A zsírmájbetegség akkor alakul ki, amikor a szervezet elkezd zsírt raktározni a májban. A máj normális körülmények között is tartalmaz zsírt, de ha a máj tömegének több mint 10%-a zsír, akkor a máj működése romlik.
A zsírmájbetegség egyik gyakori oka a túlzott alkoholfogyasztás, de sokaknál enélkül is kialakul. Ezt nevezik nem alkoholos zsírmájbetegségnek (NAFLD).
A nem alkoholos zsírmáj és a steatohepatitis hosszú ideig tünetmentes, a tünetek (pl. gyengeség, súlyvesztés) csak évek, évtizedek múlva jelentkeznek, amikor a betegség már előrehaladott stádiumban van.
A betegség kialakulásának pontos oka máig nem teljesen világos, a kockázati tényezők azonban ismertek:
Metabolikus szindróma: a nem alkoholos zsírmájbetegség összefügg a magas BMI-t, a magas vérzsírszintet, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget magában foglaló anyagcserezavarok csoportjával. Ezek a tényezők egymás hatását erősítve befolyásolják a szervezet zsírraktározását.
Étrend: még normál testsúly esetén is vannak olyan étrendi komponensek, amelyek kockázatot jelentenek. A magas fruktóztartalmú étrend növelheti a NAFLD kialakulásának kockázatát. A fruktóz a répacukor (nádcukor) egyik összetevője, ugyanis a szacharóz diszacharidot glükóz és fruktóz építi fel.
A répacukor-fogyasztásnál is nagyobb „fruktóz-sokkot” okoz az ún. glükóz-fruktóz szirup (másnéven izocukor, invertcukor, highfructose corn syrup, rövidítve HFCS) fogyasztása. Az izocukrot nagyon sokféle, poliszacharidot tartalmazó növényi anyagból elő lehet állítani (szemben a szacharózzal, amelyhez cukorrépa vagy nádcukor szükséges), így előállítása jóval olcsóbb. Nem véletlen, hogy az élelmiszeriparban alkalmazása egyre jobban terjed, hiszen íze a répacukoréval azonos, viszont nem kristályosodik és nem karamellizálódik (ez könnyíti a feldolgozást). Az üdítők, szörpök zöme ma már izocukorral készül. Az izocukor gyorsan hasznosuló fruktózforrást jelent a szervezet számára. A máj ezt a nagy mennyiségű fruktózt gyorsan zsírrá alakítja.
Genetikai adottságok: bizonyos gének jelenléte esetén fokozott az NAFLD kockázata, és ez a magyarázat arra is, hogy egyesek annak ellenére sem betegszenek meg, hogy számos kockázati tényezővel rendelkeznek.
Milyen tünetei vannak a nem alkohollal összefüggő zsírmájbetegségnek?
Az emberek általában nem tapasztalnak tüneteket, amíg a NAFLD nem alakul át NASH-sá (nem alkohollal összefüggő steatohepatitis). NASH esetén gyulladásos tünetek jelentkezhetnek, például fájdalom és duzzanat a hasüreg jobb felső részén (a májtájékon). Előfordulhat azonban, hogy a tüneteket csak akkor veszi észre a beteg, amikor a NASH már súlyosabb májkárosodássá fejlődik.
Milyen szövődmények jelentkezhetnek?
A nem alkoholos zsírmájbetegségben szenvedők akár 20%-ánál is kialakulhat a nem alkohollal összefüggő steatohepatitis (NASH). Ez egy gyulladással járó állapot, amely fokozatosan károsíthatja a májat, ami végül a májszövet hegesedéséhez, strukturális átépüléséhez (cirrózis) vezethet.
A terhesség alatti NAFLD az anya és a baba számára is a szövődmények fokozott kockázatával jár, háromszor-négyszer nagyobb valószínűséggel fordul elő preeklampszia.
Mivel az elhízás háromszorosára, a cukorbetegség pedig legalább kétszeresére emeli a májrák kockázatát, a nem alkoholos zsírmáj diagnózisa esetén (és ugyanilyen fontos: megelőzése érdekében) törekedni kell a normál testsúly és vércukorszint elérésére.
Hogyan mutatják ki az NAFLD-t?
NAFLD-re adhat gyanút a kockázati tényezők és a tünetek vagy romló májfunkciós értékek együttes jelenléte. Ilyen esetben laborvizsgálatokat rendelnek az egyéb májbetegségek kizárására és képalkotó vizsgálatot is elvégezhetnek. Indokolt esetben májbiopszia segítségével állapítják meg az állapot súlyosságát, és hogy van-e nyoma steatohepatitisnek (NASH) vagy maradandó hegesedésnek.
Hogyan kezelik az NAFLD-s betegeket?
Bár a zsírmájbetegség gyógyítására (visszafordítására) nincs célzott hatású gyógyszer, az étrend és az életmód megváltoztatása segíthet.
NASH esetén a metabolikus szindróma rendezését támogató gyógyszereken belül kiemelt figyelmet kap a pioglitazon és a GLP-1 receptoron ható liraglutid és szemaglutid. Ezek a gyógyszerek javíthatják a betegséggel járó biokémiai paramétereket és javíthatják a szövettani képet.
Az anyagcsere-tényezők, például a testsúly, a koleszterinszint, a vérnyomás és a vércukorszint rendezésével lassítható, megállítható, sőt, visszafordítható a zsírfelhalmozódás a májban. Ha azonban a NASH májzsugorrá fejlődik, a károsodás visszafordíthatatlan.
A legfontosabb (és objektíve legkönnyebben ellenőrizhető) a testsúly csökkentése. Hetente 1-2 kg-os fogyással kell törekedni az ideális testsúly elérésére. Ez a cél azonban csak kiegyensúlyozott, egészséges étrend fogyasztásával érhető el, mert a koplalással járó vagy egyoldalú diéták kárt is okozhatnak. Ez a veszély nem csak elméleti: kimutatták, hogy a gyors fogyás ronthat az NAFLD-n. A betegek állapotának javulásához legalább 5%-os testsúlycsökkentés szükséges. A sikeres fogyást segíti a rendszeres testmozgás – ennek intenzitása legyen összhangban a beteg állapotával és teljesítőképességével.
A betegek számára telített zsírokban szegény és telítetlen zsírokban (különösen omega-3 zsírsavakban) gazdag étrend javasolt, amely segíthet egyensúlyba hozni a koleszterinszintet, a vércukorszintet és a vérnyomást. A mediterrán étrend különösen előnyös lehet a betegeknek.
Az édességeket, a feldolgozott élelmiszereket és a fehér kenyérféléket teljes értékű gyümölcsökkel, zöldségekkel és gabonafélékkel célszertű helyettesíteni.
Kerülendők a cukros ételek, különösen az izocukrot tartalmazó feldolgozott élelmiszerek, üdítők.
Mik a betegek kilátásai?
Kutatások szerint a NAFLD összességében négy évvel rövidítheti a várható élettartamot. A betegség ugyanakkor önmagában nem életveszélyes: a beteg élete hátralévő részét leélheti szövődménymentesen. A kilátások akkor romlanak jelentősen, ha az NAFLD steatohepatitisbe (NASH) alakul át, és különösen, amikor a NASH cirrózissá fejlődik. Ennek kockázata azonban csökkenthető, ha a beteg egészséges életmódra törekszik. Egészséges táplálkozással és életmóddal idővel a májban lerakódott zsír mennyisége is csökkenhet.
Dr. Csupor Dezső
2023. július 3.
